Kibővítenék a KatonaSuli-programot, mert Orbán elégedetlen a hadsereg állapotával.
Egyre több jele van annak, hogy a magyar kormány már iskolás korban szeretné megnyerni a fiatalokat a haza - később akár fegyveres - védelmére. A magyar hadsereg hadra fogható állománya néhány ezer fő, akiket bár kiegészíthetnek a tartalékosok is, ám ezzel együtt is elenyésző a haderő ütőképessége.
A Honvédelmi Minisztérium által néhány éve indított KatonaSuli-program a középiskolások körében évente alig kétezer diákot ér el. Az Index információi szerint a haderő fejlesztése mellett erre is nagyobb gondot fordíthat a jövőben a kormány. A fiatalok körében sokkal inkább elterjedt a békére való törekvés, a mostani generáció nem találkozott komoly konfliktussal, mely közel húzódott a magyar határhoz. Hogy mennyire nem lesz könnyű dolguk, arról Simicskó István honvédelmi miniszter is komolyan nyilatkozott:
Nagy fába vágtuk ezzel a fejszénket, hiszen bizonyos értelemben ellenkultúrát kell képviselnünk
– idézte januárban tett nyilatkozatát a portál. Mint kiderült, "hazaszeretetre épülő értékrendet, gondolkodásmódot akarják átadni a gyerekeknek".
Ahogy az Eduline is beszámolt róla, már megfogalmazódott a kormány terve egy Honvédelmi Sportszövetség létrehozására, ennek keretein belül pedig egy kadétképzési rendszerre. A program továbbra is önkéntes alapú marad, de részletei még nem ismertek.
Valamit kezdeni akar a Honvédség a gyerekekkel
Simicskó István honvédelmi miniszter irányításával zajlik a Honvédelmi Sportszövetség megalakítása, mely egyfajta nemzetőrségként is funkcionálhat. A gyerekeknek is lenne szerepe benne. Október 6-án került fel a kormány oldalára a Honvédelmi Sportszöveteségről szóló törvénytervezet - hívta fel a figyelmet a honvédelmi területen jól értesült gyomberbela.blog.hu .
Hogy az ötletnek valóban van támogatottsága, jól mutatja, hogy a kisebbik kormánypárt ifjúsági szervezete is bevezetné a biztonsági alapismereteket, bár csak a felsőoktatásban.
A címlapkép a Kabaré c. filmből (1972) származik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
