Tényleg honvédő diákokat szeretne a kormány

Kibővítenék a KatonaSuli-programot, mert Orbán elégedetlen a hadsereg állapotával.

  • Eduline
Cabaret (1972)

Egyre több jele van annak, hogy a magyar kormány már iskolás korban szeretné megnyerni a fiatalokat a haza - később akár fegyveres - védelmére. A magyar hadsereg hadra fogható állománya néhány ezer fő, akiket bár kiegészíthetnek a tartalékosok is, ám ezzel együtt is elenyésző a haderő ütőképessége.

A Honvédelmi Minisztérium által néhány éve indított KatonaSuli-program a középiskolások körében évente alig kétezer diákot ér el. Az Index információi szerint a haderő fejlesztése mellett erre is nagyobb gondot fordíthat a jövőben a kormány. A fiatalok körében sokkal inkább elterjedt a békére való törekvés, a mostani generáció nem találkozott komoly konfliktussal, mely közel húzódott a magyar határhoz. Hogy mennyire nem lesz könnyű dolguk, arról Simicskó István honvédelmi miniszter is komolyan nyilatkozott:

Nagy fába vágtuk ezzel a fejszénket, hiszen bizonyos értelemben ellenkultúrát kell képviselnünk

– idézte januárban tett nyilatkozatát a portál. Mint kiderült, "hazaszeretetre épülő értékrendet, gondolkodásmódot akarják átadni a gyerekeknek".

Ahogy az Eduline is beszámolt róla, már megfogalmazódott a kormány terve egy Honvédelmi Sportszövetség létrehozására, ennek keretein belül pedig egy kadétképzési rendszerre. A program továbbra is önkéntes alapú marad, de részletei még nem ismertek.

Valamit kezdeni akar a Honvédség a gyerekekkel

Simicskó István honvédelmi miniszter irányításával zajlik a Honvédelmi Sportszövetség megalakítása, mely egyfajta nemzetőrségként is funkcionálhat. A gyerekeknek is lenne szerepe benne. Október 6-án került fel a kormány oldalára a Honvédelmi Sportszöveteségről szóló törvénytervezet - hívta fel a figyelmet a honvédelmi területen jól értesült gyomberbela.blog.hu .

Hogy az ötletnek valóban van támogatottsága, jól mutatja, hogy a kisebbik kormánypárt ifjúsági szervezete is bevezetné a biztonsági alapismereteket, bár csak a felsőoktatásban.

A címlapkép a Kabaré c. filmből (1972) származik.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.