A szakmai érettségi kötelező lesz, és hiába látja ezt aggályosnak az ombudsman is, a kormány nem tágít. Emiatt jelent meg nyílt levél a Tanítanék oldalán, amit a Civil Közoktatási Platform egyik vezetője jegyez.
Mint írja,
Ha annak idején, amikor gimnáziumba jártak – gondolom, általában oda, és nem szakközépiskolába –, már az első osztályban tudták volna, hogy lesz majd valamilyen új érettségi tárgyuk, de csak negyedikben decemberben tudták volna meg, hogy ez a tárgy az elsőben tanult énekből és rajzból, az első-másodikban tanult kémiából, az elsőtől harmadikig tanult fizikából, valamint a negyedikes állampolgári ismeretekből áll össze úgy, hogy az ének 60 %-kal szerepel benne, mit szóltak volna?
A hiányzó szakmai tankönyvekre is felhívja a figyelmet:
Ha úgy kellett volna vizsgázniuk KRESZ-ből, hogy ugyan részt vettek egy KRESZ-tanfolyamon, de sose láttak és sose oldottak meg egy KRESZ-feladatsort, és csak a korábbi KRESZ-hez írt tankönyv állt volna rendelkezésükre, sikerült volna a vizsgájuk? Mert a szakgimnazistákkal pontosan ez történt. A szakmai tárgyak többségében nem születtek a kerettantervhez igazodó tankönyvek, és – mivel ilyen érettségi még nem volt – se a diákoknak, se a tanáraiknak nincsenek gyakorló feladatsoraik.
Kitér a két tanítási nyelvűbe járók problémáira is:
A két tannyelvű iskolák esetén pl. csak egy szakmai tárgyat kellett idegen nyelven tanulni, most pedig a több tárgyból összeálló érettségin minden tárgyból idegen nyelven kell érettségizniük. Nem restellték Államtitkár urak diplomás ember létükre azt leírni, hogy aki a szakma egy területének szókincsét tudja angolul, az tudja a többiét is – tehát ha tudja pl. a műszaki mechanikáét, akkor tudja az esztergálásét is?
A levelet így zárja:
Ha Önök valóban erős Magyarországot, és benne jó oktatást akarnak, miért nem figyelnek azokra, akik a „terepen” látják, hogy mi a helyzet, és jelzik, ha egy döntésük kárt okoz? Nem képzelhető el, hogy érdemes lenne egyeztetni velük az intézkedések előtt – vagy ha már baj van, akkor meghallgatni a javaslataikat a lehetséges kárenyhítésről?
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
