Kínos hibáktól hemzsegnek a tankönyvek - nemzeti sporttá vált a bakivadászat

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az utóbbi évek oktatásügyi botrányainak egyik komoly szeletét a tankönyvekkel kapcsolatos bonyodalmak tették ki. Az állami szerepvállalás egyre nagyobb súlya, a verseny kiszorítása a tankönyvpiacról, a kísérleti tankönyvek, a késedelmes vagy éppen téves kiszállítások minden évben előkerülő beszédtémák.

A szakmai szervezetek gyakran emelnek szót a szerintük kapkodva elkészített kísérleti könyvek minősége miatt, ezzel párhuzamosan pedig egy ideje rendszeresen terjednek el kínos hibákról szóló posztok a közösségi oldalakon. Persze gyakran kiderül ezekről, hogy álhírek, de többször lepleztek már le kínos hibát. Nemrég a Lénárd Gábor által írt biológiakönyvben szúrt ki egy elírást egy tanár, aki az Eduline-nak el is küldte az említett részt. Ebben "fattyúmirigy" szó szerepel ott, ahova a szerző valószínűleg faggyúmirigyet szánt.

Az eddigi „legfertőzöttebb” terület valószínűleg egy kilencedikes törikönyv, amit a Történelemtanárok Egylete tavaly év végén szedett ízekre. A könyv 58 térképéből mindössze négyben nem találtak hibát a tanárok, a többiben például Visegrád Vác helyére került, a magyar területek határait pedig négy tenger is mosta.

Más kategória, amikor furcsa, világnézetileg elfogult, tudományosan nem megalapozott „tanok” kerültek a könyvekbe, valószínűleg nem figyelmetlenségből. Ilyen volt a Herber-Kampós szerzőpáros által írt törikönyv, amelyben blöffnek nevezték a finnugor nyelvrokonságot, vagy az a természetismereti könyv, amely szerint a fiúk és a lányok mentálisan eltérők, a fiúk például jobban matekból. Egy korábban kiadott irodalomkönyvbe pedig 2014-ben bekerült egy „nyugatimádatról” szóló keretes írás, amelyben a CNN és a Coca-Cola is megkapja a magáét.

Pontosan egy évvel ezelőtt okozott botrányt, hogy az ötödikes irodalomkönyvben azt a kérdést tették fel egy téma kapcsán a 11 év körüli gyerekeknek, hogy szerintük melyik szülő a fontosabb. Ez már kissé eltér a fenti esetektől, hiszen nem egyértelmű hibáról, elírásról vagy tévedésről van szó, inkább csak arról, hogy a botrányok hatására többen vizsgálgatják a gyerekük tankönyveit, és persze akad olyan, aki nem ért egyet az ott leírtakkal. Így lehetett botrány Tóth Krisztina Pitbull című verséből is. A költő halálos fenyegetéseket is kapott egy tankönyvben megjelent műve miatt, amelyben sokak szerint a pitbullokat veszedelmes állatoknak állítja be.

És hogy mi lehet a hibák oka? Egy szerző nemrég elárulta, nagyon kevés idejük jut egy-egy kísérleti tankönyvnél a fejezetek megírására. Szintén ez a gimnáziumi magyartanár mondta azt is, hogy hiába írt meg egy fejezetet, előfordult, hogy a szerkesztő valamiért nem engedte megjelenni.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egyik munkatársának szavaiból is arra lehet következtetni, hogy sürgeti a tankönyvírást a "közoktatási rezsicsökkentés", melynek keretében az olcsóbb állami tankönyvek szerepe megnő, hiszen a tankönyvek ingyenességét az állam csak egy bizonyos összeghatárig garantálja.