Egy idei tankönyvben Orbán és Gyurcsány is szerepel, így aztán újra központi témává vált a tankönyvhelyzet. Aligha véletlen, hogy szinte nemzeti sporttá vált a tankönyves bakik vadászata - ehhez pedig bőven szolgáltattak muníciót a szerzők.
Az utóbbi évek oktatásügyi botrányainak egyik komoly szeletét a tankönyvekkel kapcsolatos bonyodalmak tették ki. Az állami szerepvállalás egyre nagyobb súlya, a verseny kiszorítása a tankönyvpiacról, a kísérleti tankönyvek, a késedelmes vagy éppen téves kiszállítások minden évben előkerülő beszédtémák.
A szakmai szervezetek gyakran emelnek szót a szerintük kapkodva elkészített kísérleti könyvek minősége miatt, ezzel párhuzamosan pedig egy ideje rendszeresen terjednek el kínos hibákról szóló posztok a közösségi oldalakon. Persze gyakran kiderül ezekről, hogy álhírek, de többször lepleztek már le kínos hibát. Nemrég a Lénárd Gábor által írt biológiakönyvben szúrt ki egy elírást egy tanár, aki az Eduline-nak el is küldte az említett részt. Ebben "fattyúmirigy" szó szerepel ott, ahova a szerző valószínűleg faggyúmirigyet szánt.
Az eddigi „legfertőzöttebb” terület valószínűleg egy kilencedikes törikönyv, amit a Történelemtanárok Egylete tavaly év végén szedett ízekre. A könyv 58 térképéből mindössze négyben nem találtak hibát a tanárok, a többiben például Visegrád Vác helyére került, a magyar területek határait pedig négy tenger is mosta.
Más kategória, amikor furcsa, világnézetileg elfogult, tudományosan nem megalapozott „tanok” kerültek a könyvekbe, valószínűleg nem figyelmetlenségből. Ilyen volt a Herber-Kampós szerzőpáros által írt törikönyv, amelyben blöffnek nevezték a finnugor nyelvrokonságot, vagy az a természetismereti könyv, amely szerint a fiúk és a lányok mentálisan eltérők, a fiúk például jobban matekból. Egy korábban kiadott irodalomkönyvbe pedig 2014-ben bekerült egy „nyugatimádatról” szóló keretes írás, amelyben a CNN és a Coca-Cola is megkapja a magáét.
Pontosan egy évvel ezelőtt okozott botrányt, hogy az ötödikes irodalomkönyvben azt a kérdést tették fel egy téma kapcsán a 11 év körüli gyerekeknek, hogy szerintük melyik szülő a fontosabb. Ez már kissé eltér a fenti esetektől, hiszen nem egyértelmű hibáról, elírásról vagy tévedésről van szó, inkább csak arról, hogy a botrányok hatására többen vizsgálgatják a gyerekük tankönyveit, és persze akad olyan, aki nem ért egyet az ott leírtakkal. Így lehetett botrány Tóth Krisztina Pitbull című verséből is. A költő halálos fenyegetéseket is kapott egy tankönyvben megjelent műve miatt, amelyben sokak szerint a pitbullokat veszedelmes állatoknak állítja be.
És hogy mi lehet a hibák oka? Egy szerző nemrég elárulta, nagyon kevés idejük jut egy-egy kísérleti tankönyvnél a fejezetek megírására. Szintén ez a gimnáziumi magyartanár mondta azt is, hogy hiába írt meg egy fejezetet, előfordult, hogy a szerkesztő valamiért nem engedte megjelenni.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egyik munkatársának szavaiból is arra lehet következtetni, hogy sürgeti a tankönyvírást a "közoktatási rezsicsökkentés", melynek keretében az olcsóbb állami tankönyvek szerepe megnő, hiszen a tankönyvek ingyenességét az állam csak egy bizonyos összeghatárig garantálja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
