Szülőket tanítana egy professzor, hogyan neveljék a gyereküket

John Ashton professzor szerint sok szülő nem tudja fizikailag és mentálisan is egészséges környezetben nevelni a gyerekét, ezért állami beavatkozást tartana indokoltnak.

  • Eduline

A szorongás, az anorexia vagy az elhízás olyan tünetek a diákok körében, mely John Ashton, a brit Népegészségügyi kar elnöke szerint a szülőkre, bizonyos esetekben pedig az iskolákra vezethető vissza kiváltó okként - írja a BBC. Az intézmény által publikált tanulmány kiemeli, hogy a mentális, érzelmi vagy pszichológiai problémák több fogyatékossághoz vezethetnek, mint a fizikai egészségi problémák.

Depressziót okoz a házi feladat? Betiltják egy brit elit iskolában

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Az Egyesült Királyság egyik legjobb iskolájának számító Cheltenham Ladies College azt tervezi, eltörlik a házi feladatokat, mert állítólag attól depressziósak a diákok.

Felméréseik szerint minden tizedik gyerek szenved mentálhigiénés problémáktól 5-16 éves kor között, ezek jelentős része megakadályozható lenne a brit kormány közbeavatkozásával - véli Ashton. Racionális ok szerinte az is, hogy hatalmas költséget jelent később ezeknek a problémáknak a kezelése, ezért is szorgalmazza a megelőzést.

A kutató szerint az elmúlt évtizedekben sokat tettünk a fizikailag egészséges gyerekekért, ám akad tennivaló, hogy szellemileg és lelkileg is minél többen azok legyenek: 10-15 százalék között mozog az iskolát elhagyók között a problémás gyerekek aránya Nagy- Britanniában - hozott fel egy újabb példát.

A professzor szerint egy tanácsadási hálózatot lehetne létrehozni a családok támogatására, valamint kiterjesztené az iskolai segítségnyújtás eszközeit is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.