Székesfehérváron mutathatják meg a diákok a kormánynak, milyen változásokat akarnak

Újra ajánlásokat fogalmaznak meg a diákönkormányzati küldöttek a kormánynak. Egy csomó megvalósulatlan kérés maradt a legutóbbi ülésről.

  • Eduline
Müller Judit

Mától három napon át ismét ülésezik a háromévenként összeülő Országos Diákparlament. A székesfehérvári eseményt ma nyitják meg.

Az eseményre az ország minden részéből több száz fiatal érkezik, akik a szombati megbeszélések után vasárnap egy ajánlást adnak át az oktatásért felelős államtitkárnak.

A 2014-es ajánlásokban olyan tételek szerepelnek, mint az első középfokú, vagy annál magasabb szintű nyelvvizsga ingyenessé tétele, vagy hogy a legalább B2 szintű nyelvvizsga váltsa ki az emelt szintű érettségit. Szerették volna a diákok, hogy a kötelező közösségi szolgálat csak választható legyen, és járjon érte többletpont a felvételinél.

 

ODP Ajanlas Szekesfehervar 2014-11-23 by eduline.hu on Scribd

A három évvel ezelőtt ülés résztvevői gyakorlatilag liberalizálták volna a tankönyvpiacot, hiszen minden, az országban kapható tankönyv állami listára történő felvételét követelték. A dolog azért is pikáns, mert pont 2014 nyarán kaptak arról levelet az iskolák - az akkor még közoktatásért felelős államtitkáról, Hoffmann Rózsától -, hogy csak az általuk kiküldött listáról választhatnak tankönyvet.

Az olyan igényeket is alighanem újra bevehetik az idei listára a küldöttek, mint a 23-as, mely így szól: "Szorgalmazzuk a köznevelési intézmények állagmegóvását, infrastrukturális fejlesztését és taneszközzel történő ellátását".

A felvételi pontszámok esetén ma is elérhető a duplázás intézménye, ezt kérték az államtitkártól az előző diákparlament delegáltjai.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.