Siralmas eredmény: a tehetség itthon nem érték?

A tehetség átlagon felüli teljesítményt jelent a mai magyar felnőtt lakosság számára, és legkésőbb kisiskolás korban...

  • MTI

A tehetség átlagon felüli teljesítményt jelent a mai magyar felnőtt lakosság számára, és legkésőbb kisiskolás korban kiderül, kiben rejlik, ugyanakkor Magyarországon nem számít értéknek - egyebek között ezt tartalmazza az az országos, reprezentatív közvélemény-kutatás, amelyet a Matehetsz (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége) készíttetett a tehetség társadalmi megítéléséről.

Az összegzés szerint a tehetség alatt a megkérdezettek inkább az intellektuális, mint a fizikai képességeket értik. Ezt a magyar közvélemény alapvetően veleszületett képességnek tulajdonítja, ami könnyebb előremenetelt tesz lehetővé.

A válaszadók 35 százaléka szerint a tehetség legfőbb előnye, hogy könnyebben boldogul az életben. Azt, hogy egy tehetséges ember az átlagosnál több pénzt keres, a válaszadók 11 százaléka említette, s egytizedük szerint lehet a tehetséges ember egyben sikeres is.  Arra a kérdésre, hogy milyen előnyt jelent a tehetség, mindössze a megkérdezettek 3 százaléka válaszolta azt, hogy a tehetséges ember azt csinálhatja, amit szeret - olvasható a több mint ezer fő megkérdezésével, tavaly készült felmérésben.

A válaszadók döntő többsége szerint legkésőbb kisiskolás korban kiderül, kiben rejlik tehetség. A többség azt gondolja, hogy ennek felismerésében a szülők szerepe a legmeghatározóbb. A vizsgálatban megkérdezettek úgy látják, hogy a tehetséges gyermeket nevelő szülő állandó támogatást igényel, hogy segíteni tudja gyermeke kiemelkedő képességeinek kibontakoztatását.

A vizsgálat válaszadói a tehetségsegítésben a szakértők - pedagógusok, edzők, magántanárok - szerepét igen fontosnak ítélik. Úgy vélik, a szülőknek szakértői megerősítésére van szükségük gyermekük teljesítményének objektív megítéléséhez.

A tehetség érvényesülésével kapcsolatban a felmérés alapján pesszimista hozzáállás jellemző. A megkérdezettek többsége szerint siker kizárólag külföldön érhető el, a tehetség Magyarországon nem érték. Egybehangzó vélemény, hogy a tehetség kibontakoztatásához itthon nincsenek meg sem anyagi, sem szakmai szempontból a megfelelő lehetőségek, és a tehetségek nagy része elkallódik.

A tehetségsegítéssel kapcsolatban a megkérdezettek fontosnak tartják, hogy az erre hivatott szakemberek fejlesszék a fiatalokban rejlő képességeket. Sokan konkrét elvárásként fogalmazzák meg, hogy a tehetségsegítés hazai rendszere anyagi támogatást nyújtson a fiataloknak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.