Egyre vonzóbb a tanári pálya? Így látja az államtitkár

Több minden bizonyítja, hogy az elmúlt években sikerült növelni a pedagóguspálya presztízsét- mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára június első vasárnapján, a pedagógusnapon Budapesten tartott sajtótájékoztatón, ahol köszönetet mondott 170 ezer pedagógusnak.

  • MTI
MTI / Máthé Zoltán

Rétvári Bence elmondta: a kormány biztosítja őket arról, hogy munkájukat támogatni, anyagi és erkölcsi megbecsültségüket pedig növelni fogja az elkövetkezendő években. Kiemelte, jelenleg 550 milliárd forinttal többet fordítanak az oktatásra, mint 2010-ben. Két ciklus alatt a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékával sikerült növelni ezeket a kiadásokat, így ma a GDP 5,2 százalékát az oktatás kapja, ami magasabb, mint az Európai Unió 28 tagállamában mért 4,9 százalékos átlag - közölte.

Bízni lehet abban is, hogy Magyarországot illetően csökkenni fog a nyugati és keleti tagállamok között tapasztalható bér- és életszínvonalbeli különbség - vélekedett az államtitkár.  Elmondta: több minden bizonyítja, hogy az elmúlt években sikerült növelni a pedagóguspálya presztízsét. Egyrészt a pedagógusok 50 százalékos béremelése, amelynek köszönhetően vonzóbbá vált ez a hivatás, hiszen jóval többen jelentkeznek tanárnak. Ez biztosítéka annak, hogy a jövőben jobb képességű fiatalok választják majd a pedagóguskarriert, és így értékesebb tudást adnak majd át, és színvonalasabb lesz a nevelés - fogalmazott.

Sok szempontból meg is újult az oktatás - jelentette ki Rétvári Bence, aki közölte, az elmúlt években a politikai csatározások gyakran elfedték, mekkora előrelépés történt. Óriási digitális átállás zajlik a köznevelésben - hangoztatta, és egyre több iskola rendelkezik elegendő laptoppal, asztali számítógéppel, projektorral és egyéb technikai eszközzel. Ezek forradalmasítani tudják a pedagógiai munkát, élményszerűbbé, átélhetőbbé tehetik az órákat - vélekedett.

Megszólalt az új miniszter: az ismeretanyag átadásának tempója gyorsabb kellene hogy legyen

A nemzeti alaptanterv kiváló, de a kivitelezéssel vannak gondok, például az ismeretanyag átadásának tempója gyorsabb kellene hogy legyen - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Az egészségügyben úgy érdemes gondolkodni, hogy miként lehet biztosítani adott intézményben a megfelelő létszámot, infrastruktúrát és a szükséges pénzügyi forrást; ugyanez vonatkozik az iskolákra is - jelentette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere abban az interjúban, amelyet a Magyar Hírlapnak adott és pénteken jelent meg.

Az államtitkár köszönetet mondott azoknak, akik időt és energiát szántak továbbképzésükre azért, hogy a digitális eszközökkel neveljék a gyermekeket. Szintén nagy sikernek nevezte, hogy sokan átléptek a pedagógus II. fokozatba. Úgy fogalmazott, hogy ők jobban átgondolták, mit és hogyan érdemes tanítani, ami a következő nemzedék javára válik. Ez a 40 ezer pedagógus 30-35 ezer forinttal magasabb fizetést kap - jegyezte meg.

Rétvári Bence arról is beszélt, hogy soha nem látott mértékű iskolafelújítási program indult részben EU-s, részben belföldi forrásokból. Nemcsak új intézmények épülnek, hanem a már meglévők is korszerűsödnek - tette hozzá.

Több mint 500 iskolában kezdték meg a munkálatokat, amelyek remélhetőleg egy-két éven belül befejeződnek, a programra 80 milliárd plusz 30 milliárd forintot fordítanak - közölte az államtitkár.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.