A kormány alaposan megrágta a kilencosztályos általános iskola ügyét, mielőtt döntött. Már 2011-ben felmerült az ötlet, amit még Pokorni Zoltán, az első Fidesz-kormány oktatási minisztere vetett fel. Pokorni már rég nem meghatározó a kormány oktatáspolitikájának alakításában, ez az ötlete azonban túlélt.
Az akkor már a kormány oktatáspolitikai irányvonalát egyre kevésbé meghatározó Pokorni 2011 márciusában, egy MTI-interjúban megfogalmazott ötletét már az év májusában jegelte volna Hoffmann Rózsa államtitkár, mert mint mondta, nem lehet tudni, milyen költségvetési és társadalmi hatásokkal járna, ha a diákok 15-16 évesen fejeznék be az általános iskolát.
Emiatt is volt meglepő, hogy az egykori miniszter ötletét 2011 decemberében a Fidesz-KDNP frakcióülésén Orbán Viktor megfontolandónak nevezte.
| A lengyel példa |
| Bár Pokorni Zoltán korábban Lengyelországot hozta példának, ott nem az ő általa javasolt 4+5 éves rendszert vezették be. A lengyelek a kilencvenes évek végén a 3+3+3 rendszerre álltak át. A 3+3 évfolyamos alapozó szakok után jöhet az alsó középiskola, ami szintén 3 évfolyamos, és egységes. A dolog szépséghibája, hogy a lengyelek pont most szabadulnak meg ettől, és állnak vissza a nálunk is bevett nyolcosztályos modellhez, bár a pedagógustársadalom és az ellenzék is tiltakozik ellene. |
Pokorni már akkor arról beszélt, hogy a magyar oktatási rendszer nem képes felemelni a rossz helyzetből érkező diákokat, és ez leginkább a szakképzés területén mutatkozik meg. A szakpolitikus a megoldást abban látta, hogy megerősítik az általános iskola alsó tagozatát, egy 4+5 osztályos rendszer ötletével állt elő. Ezt azonban szakemberek azért támadták, mert pont nem az alsó tagozat évfolyamainak számát növelné.
Aztán hosszú időre jegelték a kérdést kormányzati szinten, majd 2015-ben ismét előkerült a Fidesz-frakció ülésén. Ott már arról volt szó, hogy az alapozó éveket erősítenék, itt jutna több idő az alapvető ismeretek elsajátítására. A bevezetés időpontjáról azonban semmi sem hangzott el, Rogán Antal akkori frakcióvezető nyilatkozatából úgy tűnt, pusztán csak kósza ötletként került ismét az asztalra a nagy változtatásokat igénylő reform ötlete.
Már tudhatott valamit, vagy csak jól olvasta a folyamatokat, de 2015-ben egy konferencián Pokorni azt mondta, kétség sem fér az átálláshoz, de még évekig nem kerül erre sor. Akkor hozzátette, egy-két évtized is lehet, mire a változtatásokat teljes mértékben átvezetik a rendszeren, mivel ehhez kell igazítani a pedagógusok képzését is.
A változtatás nyilván óriási horderejű, és alapvetően változtatna meg egy csomó mindent, de erre pont lehetőséget nyújt, hogy egyébként is dolgoznak a friss Nemzeti alaptanterven. Ráadásul Pokorni korábban a rossz PISA-eredményekre való gyógyírként is hivatkozott az ötletre, és hát jelenleg ez aktuálisabb, mint valaha.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
