A kormány alaposan megrágta a kilencosztályos általános iskola ügyét, mielőtt döntött. Már 2011-ben felmerült az ötlet, amit még Pokorni Zoltán, az első Fidesz-kormány oktatási minisztere vetett fel. Pokorni már rég nem meghatározó a kormány oktatáspolitikájának alakításában, ez az ötlete azonban túlélt.
Az akkor már a kormány oktatáspolitikai irányvonalát egyre kevésbé meghatározó Pokorni 2011 márciusában, egy MTI-interjúban megfogalmazott ötletét már az év májusában jegelte volna Hoffmann Rózsa államtitkár, mert mint mondta, nem lehet tudni, milyen költségvetési és társadalmi hatásokkal járna, ha a diákok 15-16 évesen fejeznék be az általános iskolát.
Emiatt is volt meglepő, hogy az egykori miniszter ötletét 2011 decemberében a Fidesz-KDNP frakcióülésén Orbán Viktor megfontolandónak nevezte.
| A lengyel példa |
| Bár Pokorni Zoltán korábban Lengyelországot hozta példának, ott nem az ő általa javasolt 4+5 éves rendszert vezették be. A lengyelek a kilencvenes évek végén a 3+3+3 rendszerre álltak át. A 3+3 évfolyamos alapozó szakok után jöhet az alsó középiskola, ami szintén 3 évfolyamos, és egységes. A dolog szépséghibája, hogy a lengyelek pont most szabadulnak meg ettől, és állnak vissza a nálunk is bevett nyolcosztályos modellhez, bár a pedagógustársadalom és az ellenzék is tiltakozik ellene. |
Pokorni már akkor arról beszélt, hogy a magyar oktatási rendszer nem képes felemelni a rossz helyzetből érkező diákokat, és ez leginkább a szakképzés területén mutatkozik meg. A szakpolitikus a megoldást abban látta, hogy megerősítik az általános iskola alsó tagozatát, egy 4+5 osztályos rendszer ötletével állt elő. Ezt azonban szakemberek azért támadták, mert pont nem az alsó tagozat évfolyamainak számát növelné.
Aztán hosszú időre jegelték a kérdést kormányzati szinten, majd 2015-ben ismét előkerült a Fidesz-frakció ülésén. Ott már arról volt szó, hogy az alapozó éveket erősítenék, itt jutna több idő az alapvető ismeretek elsajátítására. A bevezetés időpontjáról azonban semmi sem hangzott el, Rogán Antal akkori frakcióvezető nyilatkozatából úgy tűnt, pusztán csak kósza ötletként került ismét az asztalra a nagy változtatásokat igénylő reform ötlete.
Már tudhatott valamit, vagy csak jól olvasta a folyamatokat, de 2015-ben egy konferencián Pokorni azt mondta, kétség sem fér az átálláshoz, de még évekig nem kerül erre sor. Akkor hozzátette, egy-két évtized is lehet, mire a változtatásokat teljes mértékben átvezetik a rendszeren, mivel ehhez kell igazítani a pedagógusok képzését is.
A változtatás nyilván óriási horderejű, és alapvetően változtatna meg egy csomó mindent, de erre pont lehetőséget nyújt, hogy egyébként is dolgoznak a friss Nemzeti alaptanterven. Ráadásul Pokorni korábban a rossz PISA-eredményekre való gyógyírként is hivatkozott az ötletre, és hát jelenleg ez aktuálisabb, mint valaha.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
