szerző:
Nagy Barnabás

A kormány alaposan megrágta a kilencosztályos általános iskola ügyét, mielőtt döntött. Már 2011-ben felmerült az ötlet, amit még Pokorni Zoltán, az első Fidesz-kormány oktatási minisztere vetett fel. Pokorni már rég nem meghatározó a kormány oktatáspolitikájának alakításában, ez az ötlete azonban túlélt.

©

Az akkor már a kormány oktatáspolitikai irányvonalát egyre kevésbé meghatározó Pokorni 2011 márciusában, egy MTI-interjúban megfogalmazott ötletét már az év májusában jegelte volna Hoffmann Rózsa államtitkár, mert mint mondta, nem lehet tudni, milyen költségvetési és társadalmi hatásokkal járna, ha a diákok 15-16 évesen fejeznék be az általános iskolát.

Emiatt is volt meglepő, hogy az egykori miniszter ötletét 2011 decemberében a Fidesz-KDNP frakcióülésén Orbán Viktor megfontolandónak nevezte.

A lengyel példa
Bár Pokorni Zoltán korábban Lengyelországot hozta példának, ott nem az ő általa javasolt 4+5 éves rendszert vezették be. A lengyelek a kilencvenes évek végén a 3+3+3 rendszerre álltak át. A 3+3 évfolyamos alapozó szakok után jöhet az alsó középiskola, ami szintén 3 évfolyamos, és egységes. A dolog szépséghibája, hogy a lengyelek pont most szabadulnak meg ettől, és állnak vissza a nálunk is bevett nyolcosztályos modellhez, bár a pedagógustársadalom és az ellenzék is tiltakozik ellene.

Pokorni már akkor arról beszélt, hogy a magyar oktatási rendszer nem képes felemelni a rossz helyzetből érkező diákokat, és ez leginkább a szakképzés területén mutatkozik meg. A szakpolitikus a megoldást abban látta, hogy megerősítik az általános iskola alsó tagozatát, egy 4+5 osztályos rendszer ötletével állt elő. Ezt azonban szakemberek azért támadták, mert pont nem az alsó tagozat évfolyamainak számát növelné.

Aztán hosszú időre jegelték a kérdést kormányzati szinten, majd 2015-ben ismét előkerült a Fidesz-frakció ülésén. Ott már arról volt szó, hogy az alapozó éveket erősítenék, itt jutna több idő az alapvető ismeretek elsajátítására. A bevezetés időpontjáról azonban semmi sem hangzott el, Rogán Antal akkori frakcióvezető nyilatkozatából úgy tűnt, pusztán csak kósza ötletként került ismét az asztalra a nagy változtatásokat igénylő reform ötlete.

 

Már tudhatott valamit, vagy csak jól olvasta a folyamatokat, de 2015-ben egy konferencián Pokorni azt mondta, kétség sem fér az átálláshoz, de még évekig nem kerül erre sor. Akkor hozzátette, egy-két évtized is lehet, mire a változtatásokat teljes mértékben átvezetik a rendszeren, mivel ehhez kell igazítani a pedagógusok képzését is.

A változtatás nyilván óriási horderejű, és alapvetően változtatna meg egy csomó mindent, de erre pont lehetőséget nyújt, hogy egyébként is dolgoznak a friss Nemzeti alaptanterven. Ráadásul Pokorni korábban a rossz PISA-eredményekre való gyógyírként is hivatkozott az ötletre, és hát jelenleg ez aktuálisabb, mint valaha.