Pedagógusok minősítése: ezekre a dátumokra figyeljetek

Harmincezer pedagógus vehet részt a 2016-os minősítési eljáráson, összeszedtük a legfontosabb dátumokat, amikre érdemes figyelni.

  • Eduline
Shutterstock

2015. április 30-ig lehet jelentkezni a 2016-os minősítési eljárásra a pedagógusoknak, november 30-ig pedig a pedagógus-portfóliót is le kell adni.

A portfólió a tanár munkáját bemutató dokumentumgyűjtemény: része többek között az önéletrajz, a szakmai életút értékelése, tematikus tervek és csoportprofilok is. A Gyakornok kategóriában lévő pedagógusok portfóliójáról itt olvashattok, a többi kategóriába való bekerüléshez szükséges portfólióról pedig itt találjátok cikkünket.

Ha idén nem választanak ki titeket, akkor jövőre újra jelentkezhettek. Fontos, hogy 2018. június 30-ig minden, a köznevelésben dolgozó pedagógusnak, pedagógiai szakértőnek és pedagógiai előadónak részt kell vennie az első minősítési eljárásban vagy minősítő vizsgán. Ez alól csak azok kivételek, akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt.

Kik jelentkezhetnek?

A Pedagógus II. kategóriába azok a Pedagógus I. fokozatba sorolt tanárok jelentkezhetnek, akik pedagógus szakvizsgával és legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy akik legalább 26 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy akik magasabb vezetői vagy vezetői megbízással és legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

A Mesterpedagógus fokozathoz szükséges minősítési eljárásra azok jelentkezhetnek, akik jelenleg a Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba vannak besorolva, legalább 14 év szakmai gyakorlattal, illetve vezetőpedagógus vagy mentor szakirányú szakvizsgával rendelkeznek.

A Kutatótanári címhez szükséges minősítési eljárásra Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatú, legalább 14 év szakmai gyakorlattal, illetve (pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó) tudományos fokozattal rendelkező tanárok jelentkezhetnek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.