Harmincezer pedagógus vehet részt a 2016-os minősítési eljáráson, összeszedtük a legfontosabb dátumokat, amikre érdemes figyelni.
2015. április 30-ig lehet jelentkezni a 2016-os minősítési eljárásra a pedagógusoknak, november 30-ig pedig a pedagógus-portfóliót is le kell adni.
A portfólió a tanár munkáját bemutató dokumentumgyűjtemény: része többek között az önéletrajz, a szakmai életút értékelése, tematikus tervek és csoportprofilok is. A Gyakornok kategóriában lévő pedagógusok portfóliójáról itt olvashattok, a többi kategóriába való bekerüléshez szükséges portfólióról pedig itt találjátok cikkünket.
Ha idén nem választanak ki titeket, akkor jövőre újra jelentkezhettek. Fontos, hogy 2018. június 30-ig minden, a köznevelésben dolgozó pedagógusnak, pedagógiai szakértőnek és pedagógiai előadónak részt kell vennie az első minősítési eljárásban vagy minősítő vizsgán. Ez alól csak azok kivételek, akik 2023-ig elérik a nyugdíjkorhatárt.
Kik jelentkezhetnek?
A Pedagógus II. kategóriába azok a Pedagógus I. fokozatba sorolt tanárok jelentkezhetnek, akik pedagógus szakvizsgával és legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy akik legalább 26 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek, vagy akik magasabb vezetői vagy vezetői megbízással és legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek.
A Mesterpedagógus fokozathoz szükséges minősítési eljárásra azok jelentkezhetnek, akik jelenleg a Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba vannak besorolva, legalább 14 év szakmai gyakorlattal, illetve vezetőpedagógus vagy mentor szakirányú szakvizsgával rendelkeznek.
A Kutatótanári címhez szükséges minősítési eljárásra Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatú, legalább 14 év szakmai gyakorlattal, illetve (pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó) tudományos fokozattal rendelkező tanárok jelentkezhetnek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
