Önértékelési csoportok alakulnak az iskolákban, a tanárok kétévente egymást osztályozzák majd, de a szülők is kapnak kérdőívet. Íme, a részletek.
A pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez, vagyis a tanfelügyelethez kapcsolódva bevezetik az intézményi önértékelést is, amelynek célja a kiemelkedő, illetve a fejleszthető területek meghatározása. Az Oktatási Hivatal által kidolgozott, az ''önértékelési standardokat'' tartalmazó kézikönyvek már elérhetőek az interneten, a bevezetésükhöz szükséges rendeletmódosításokat viszont még nem fogadták el.
A kézikönyvek ugyanazokra az elvárásokra épülnek, mint a külső szakértők által végzett tanfelügyelet, a standardokat sajátos elvárásokkal, intézményi célokkal is ki lehet egészíteni. Az önértékelésnek három szintje van: az intézmény, a vezető és a pedagógus. Az ötéves önértékelési programot az intézményvezető dolgozza ki: őt a kinevezés utáni második és negyedik évben, a tanárokat pedig kétévente értékelik.
Az önértékelést végző Pedagógus Önértékelési Csoportok, vagyis PÖCS-ök elnevezése elég szerencsétlenül sikerült. Ezeknek az ''alakulatoknak'' a feladata lesz az éves önértékelési terv elkészítése és feltöltése az Oktatási Hivatal által működtetett online felületre, az önértékelés előkészítése és megtervezése, a tanárok, szülők, diákok tájékoztatása, az önértékelésbe bevont pedagógusok felkészítése és támogatása. Az értékelésben részt vevő tanárok szintén az online felületre viszik fel a tapasztalataikat, és ide kell feltölteniük az értékelteknek a saját önértékelésüket is. Mi várt a tanárokra ebben a tanévben? A minősítésről, a tanfelügyeletről és a fizetésekről itt olvashattok.
Mit néznek az önértékelés során?
Az önértékelés alapját ugyanazok a területek és kompetenciák adják, amelyeket a pedagógusminősítés során vizsgálnak. Az általános iskolák számára készült kézikönyv szerint ezek a pedagógiai módszertani felkészültség; a pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexió; a tanulás támogatása; a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése; a közössségfejlesztés, nyitottság és esélyteremtés; a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése; a kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás; illetve az elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. Az összes kézikönyvet és a részleteket itt találjátok.
Számít például, hogy a tanár mennyire neveli a diákokat önálló gondolkodásra, célszerűen használja-e az online és digitális eszközöket, fenn tudja-e tartani a diákok érdeklődését, ki tud-e alakítani egy pozitív, bizalommal teli légkört, képes-e hatékonyan fejleszteni a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű diákokat is, figyelembe veszi-e a diákok eltérő társadalmi vagy kulturális hátterét, egyértelműen és érthetően kommunikál-e, alkalmazza-e a legújabb tudományos eredményeket.
És hogyan?
Az önértékelés tartalmaz dokumentumelemzést, megfigyelést, interjúkat és kérdőíveket. Megnézik a tanfelügyelet és az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó értékelőlapjait, a tanmenetet, a tematikus, az óra- és a más foglalkozásokhoz készült terveket, a naplót és a tanulói füzeteket is. Az értékelést végzők beülnek az órákra, foglalkozásokra, és elbeszélgetnek a tanárral, illetve az intézményvezetővel. Az eredmények alapján a tanároknak a vezetővel egyeztetve két évre szóló egyéni önfejlesztési tervet kell készíteniük.
A PÖCS-ök már több iskolában megalakultak: a Hívatlanul Facebook-csoportban írt egyik komment szerint eddigi tevékenységük abból állt, hogy kérdőíveket küldtek a szülőknek, amelyekkel egy-egy tanárt kell ''osztályozniuk'' egytől ötig. Ugyanakkor van, ahol már azt is beosztották, kit mikor fognak ellenőrizni - a tantestület háromnegyedét ebben az évben. Nem mindenki ilyen lelkes: az egyik tanár azt írta, az ő intézményvezetője csak legyintett, és megvonta a vállát. Egy másik pedagógus szerint ''ezzel is pontosan ugyanaz a baj, mint a többi intézkedéssel: a PÖCS felülről ráerőltetett, bürokratikus, átgondolatlan kényszer - egyes pedagógusok ingyenes többletmunkájával, mindenki megfélemlítésével.''
A kérdőíveket egyébként szintén az online rendszerben kellene elérhetővé tenni, de szükség esetén papíron is ki lehet töltetni őket. Az eredményeket, amelyeket egyébként a tanfelügyelők is figyelembe vesznek, mindenképpen fel kell majd vinni a rendszerbe. A szülői kérdőívek mellett lesz önértékelő - ezt az adott tanárnak kell kitöltenie - és munkatársi kérdőív is.
A diákokon kívül mindenki kap kérdőívet
A szülőknek kiküldöttben olyan témák szerepelnek, mint a tananyag követhetősége, az igazságos és rendszeres számonkérés, a házi feladatok ellenőrzése, a korrepetálásra való hajlandóság, a közösségépítés, vagy a diákok véleményének a meghallgatása. Kérdés az is, hogy mennyire hiteles és példaadó az adott pedagógus, illetve hogy a diák mennyire motivált és szereti-e az órákat.
A tanároknak a kollégájukat többek között az alapján kell értékelniük, hogy mennyire ismeri a Nemzeti Alaptanterv szerinti tantárgyi követelményeket, áttekinthetőek-e a beszámolói, alapos-e a dokumentációja, nevelési kérdésekben konzultál-e velük, szervez-e a diákoknak szabadidős programokat, örömmel tanít-e, szakmai vitákban nyitott és toleráns-e, képezi-e magát, vannak-e új kezdeményezései. Az önértékelő kérdőívben is hasonló kérdések szerepelnek, a tanároknak pedig a diákokkal, szülőkkel, kollégákkal való kapcsolatukat is értékelniük kell.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
