Az MTI-nek beszélt Palkovics László oktatásügyi államtitkár a terveiről a keddi kerekasztal előtt. A Klik átalakítására is hajlandónak tűnik, azonban konkrétumokról még inkább nem beszélt.
Az biztos, hogy a Klik működését át kell tekinteni, és gyors döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy az iskolákban helyreálljon a rend, és a tanárok zavartalanul tudjanak dolgozni. A bürokráciacsökkentés sem várathat magára, az oktatás minősége miatt sürgős lépéseket kell tenni ez ügyben is. A Köznevelési Kerekasztalt épp azért hozták létre, hogy ezeket a feladatokat áttekintsék és közösen döntsenek – mondta az eddig csak a felsőoktatásért felelős államtitkár.
A Klik átalakításáról azt mondta, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szakmai önállóság és a fenntartói felelősség között, ami nyilvánvalóan csak a feladatok és a felelősségi körök értelmes decentralizációval lehetséges, valamint a működési feltételeket úgy kell átalakítani, hogy az intézmények működését támogassa. Hozzátette, korai lenne konkrét lépésekről beszélni, várják meg a kerekasztal ülését és a következő hetek tárgyalássorozatait.
| Kapcsolódó cikkek |
Távozik a köznevelésért felelős államtitkár A hermanosokat is meghívták az egyeztetésre |
Azt mondta, azok az ügyek kerülnek előre, amelyek már az új tanévtől, vagyis 2016 szeptemberétől kell, hogy éreztessék hatásukat. Az ezekhez szükséges törvény-, rendelet- és más strukturális módosításokat nyárig meghozzák.
Ezután azok a feladatok következnek, amelyeket menet közben is tudnak alakítani, és nem tanévhez kötöttek, a harmadik csoportba pedig a középtávú fejlesztések tartoznak.
Volt még egy nagyon érdekes kijelentése Palkovicsnak. Azt mondta, mivel a felsőoktatás és a köznevelés szorosan összekapcsolódik, ezért a hatékonyságban és az eredményességben már rövid távon mutatkozni fog annak előnye, hogy a két terület irányítása újra egy államtitkárságon belül történik. Kérdés, hogy akkor miért választották szét a két területet pont három évvel ezelőtt.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
