"Az átlagos szövegértési eredményeket kicsomagolva azt látjuk, hogy 2012-ben a teljesítmények romlását pont annak...
"Az átlagos szövegértési eredményeket kicsomagolva azt látjuk, hogy 2012-ben a teljesítmények romlását pont annak fordítottja okozta, mint ami a 2009-es teljesítményjavulásét: az alulteljesítő (funkcionális analfabéta) tanulók arányának változása. A kudarcot valló tanulók aránya jelentős mértékben nőtt a másik két kompetenciaterületen is" - írja az OktpolCafé blog a kedden nyilvánosságra hozott, 2012-es PISA-felmérés eredményeiről.
Ahogy az eduline beszámolt róla, a magyar diákok mindhárom kompetenciaterületen - szövegértés, matematika, természettudomány - rontottak a három évvel korábbi felméréshez képest az OECD-országokban, 15 évesek körében végzett vizsgálaton. Az eredmények mindhárom területen elmaradnak az OECD-átlagtól. Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár szerint ez még a 2010 előtti kormányzat felelőssége: nyilatkozatát itt olvashatjátok. Milyen feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak? Itt nézhetitek meg.
"A tanulási eredmények méltányosságával kapcsolatos legfontosabb indikátor a tanulók családi hátterének hatása a mért tanulási teljesítményekre. Ami Magyarországot illeti, jól látszik, hogy noha az oktatás hátránykompenzációs képessége európai összehasonlításban változatlanul kimagaslóan alacsony, az átlagos teljesítményromlást mégsem ez okozza, mert a családi háttér hatása kis mértékben még csökkent is 2009 óta. Ebből nagy valószínűséggel levonhatjuk azt az általános következtetést, hogy eredményeink romlásának oka nem az egyenlőtlenségek növekedése, hanem a minőség romlása."
"A korábbi kompetenciaalapú fejlesztések leállítása, a kompetenciafejlesztéssel ellentétes célok erős hangsúlyozása, a közoktatási rendszerben állandósított bizonytalanság, rengeteg iskolában a már a törvény elfogadása előtt abbahagyott minőségfejlesztés és az iskolákat a teljesítménykényszer alól felmentő kommunikáció összegződő hatása lehet-e ekkora teljesítményromlás?" - írja az OktpolCafé. A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
