"Az átlagos szövegértési eredményeket kicsomagolva azt látjuk, hogy 2012-ben a teljesítmények romlását pont annak...
"Az átlagos szövegértési eredményeket kicsomagolva azt látjuk, hogy 2012-ben a teljesítmények romlását pont annak fordítottja okozta, mint ami a 2009-es teljesítményjavulásét: az alulteljesítő (funkcionális analfabéta) tanulók arányának változása. A kudarcot valló tanulók aránya jelentős mértékben nőtt a másik két kompetenciaterületen is" - írja az OktpolCafé blog a kedden nyilvánosságra hozott, 2012-es PISA-felmérés eredményeiről.
Ahogy az eduline beszámolt róla, a magyar diákok mindhárom kompetenciaterületen - szövegértés, matematika, természettudomány - rontottak a három évvel korábbi felméréshez képest az OECD-országokban, 15 évesek körében végzett vizsgálaton. Az eredmények mindhárom területen elmaradnak az OECD-átlagtól. Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár szerint ez még a 2010 előtti kormányzat felelőssége: nyilatkozatát itt olvashatjátok. Milyen feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak? Itt nézhetitek meg.
"A tanulási eredmények méltányosságával kapcsolatos legfontosabb indikátor a tanulók családi hátterének hatása a mért tanulási teljesítményekre. Ami Magyarországot illeti, jól látszik, hogy noha az oktatás hátránykompenzációs képessége európai összehasonlításban változatlanul kimagaslóan alacsony, az átlagos teljesítményromlást mégsem ez okozza, mert a családi háttér hatása kis mértékben még csökkent is 2009 óta. Ebből nagy valószínűséggel levonhatjuk azt az általános következtetést, hogy eredményeink romlásának oka nem az egyenlőtlenségek növekedése, hanem a minőség romlása."
"A korábbi kompetenciaalapú fejlesztések leállítása, a kompetenciafejlesztéssel ellentétes célok erős hangsúlyozása, a közoktatási rendszerben állandósított bizonytalanság, rengeteg iskolában a már a törvény elfogadása előtt abbahagyott minőségfejlesztés és az iskolákat a teljesítménykényszer alól felmentő kommunikáció összegződő hatása lehet-e ekkora teljesítményromlás?" - írja az OktpolCafé. A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
