Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy a 30-34 év közötti polgárok legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel, és csökkenjen 10 százalék alá a korai iskolaelhagyók aránya.

Ez a cél azonban még messze, főleg, hogy az uniós tagállamok egyre kevesebbet költenek oktatásra. A tagállamok átlagosan a GDP-jük 5,5 százalékát költik oktatásra és képzésre, Magyarország esetében ez az egyik legalacsonyabb, 4,7 százalék volt a felmérés utolsó évében, 2013-ban.

A 28 tagállam oktatási rendszerét összehasonlító elemzésekből kiderül, hogy a továbbtanulás és a lemorzsolódás területén a legnagyobb probléma a szegénység - írta a Népszabadság.

A hátrányos helyzetű családokból érkező tanulók sokkal rosszabb eredményeket érnek el, mint jómódú társaik: az utóbbiak között például ötször többen vannak azok, akik képesek elsajátítani az értő olvasást és számolást 15 éves korukra.

Néhány tagállamban, köztük Magyarországon, a nehéz körülmények között élő fiatalok fele nem tud megoldani egyszerű matematikai problémákat ugyanebben a korosztályban. A statisztikák azt mutatják, hogy a lemorzsolódók 60 százaléka az iskolából kikerülve nem talál munkát.