Uniós szinten is baj van az oktatással, nem csak Magyarországon. Ettől függetlenül nincs mire büszkének lennünk: mi költünk legkevesebbet az oktatásra és az itt élő, nehéz körülmények között élő 15 évesek fele nem tud megoldani egyszerű matematikai problémákat sem.
Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy a 30-34 év közötti polgárok legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel, és csökkenjen 10 százalék alá a korai iskolaelhagyók aránya.
Ez a cél azonban még messze, főleg, hogy az uniós tagállamok egyre kevesebbet költenek oktatásra. A tagállamok átlagosan a GDP-jük 5,5 százalékát költik oktatásra és képzésre, Magyarország esetében ez az egyik legalacsonyabb, 4,7 százalék volt a felmérés utolsó évében, 2013-ban.
A 28 tagállam oktatási rendszerét összehasonlító elemzésekből kiderül, hogy a továbbtanulás és a lemorzsolódás területén a legnagyobb probléma a szegénység - írta a Népszabadság.
A hátrányos helyzetű családokból érkező tanulók sokkal rosszabb eredményeket érnek el, mint jómódú társaik: az utóbbiak között például ötször többen vannak azok, akik képesek elsajátítani az értő olvasást és számolást 15 éves korukra.
Néhány tagállamban, köztük Magyarországon, a nehéz körülmények között élő fiatalok fele nem tud megoldani egyszerű matematikai problémákat ugyanebben a korosztályban. A statisztikák azt mutatják, hogy a lemorzsolódók 60 százaléka az iskolából kikerülve nem talál munkát.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
