Uniós szinten is baj van az oktatással, nem csak Magyarországon. Ettől függetlenül nincs mire büszkének lennünk: mi költünk legkevesebbet az oktatásra és az itt élő, nehéz körülmények között élő 15 évesek fele nem tud megoldani egyszerű matematikai problémákat sem.
Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy a 30-34 év közötti polgárok legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel, és csökkenjen 10 százalék alá a korai iskolaelhagyók aránya.
Ez a cél azonban még messze, főleg, hogy az uniós tagállamok egyre kevesebbet költenek oktatásra. A tagállamok átlagosan a GDP-jük 5,5 százalékát költik oktatásra és képzésre, Magyarország esetében ez az egyik legalacsonyabb, 4,7 százalék volt a felmérés utolsó évében, 2013-ban.
A 28 tagállam oktatási rendszerét összehasonlító elemzésekből kiderül, hogy a továbbtanulás és a lemorzsolódás területén a legnagyobb probléma a szegénység - írta a Népszabadság.
A hátrányos helyzetű családokból érkező tanulók sokkal rosszabb eredményeket érnek el, mint jómódú társaik: az utóbbiak között például ötször többen vannak azok, akik képesek elsajátítani az értő olvasást és számolást 15 éves korukra.
Néhány tagállamban, köztük Magyarországon, a nehéz körülmények között élő fiatalok fele nem tud megoldani egyszerű matematikai problémákat ugyanebben a korosztályban. A statisztikák azt mutatják, hogy a lemorzsolódók 60 százaléka az iskolából kikerülve nem talál munkát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
