A rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét és általában rosszabb iskolai eredményekkel van összefüggésben - derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális jelentéséből, míg eddig pont azt hitte mindenki, hogy a számítógépek használatával csak fejlődhetnek.
Az OECD nemzetközi tanulói tudásszint-vizsgálatok - köztük az általa szervezett PISA-teszt - eredményeire támaszkodva vizsgálta az oktatási célú technikai eszközök hatásait.
A szervezet szerint azoknak az oktatási rendszereknek a diákjai, amelyek sokat áldoznak az információs és kommunikációs technológiákra, "nem mutatnak észrevehető fejlődést" az olvasás, a matematika, illetve a tudományok terén - adta hírül a BBC News.
Az amerikai Gartner informatikai és távközlési piackutató vállalat szerint évente 17,5 milliárd fontnak megfelelő összeget fordítanak világszerte az iskolai technológiák fejlesztésére.
Az OECD jelentése szerint azok a tanulók, akik nagy rendszerességgel használnak számítógépet az iskolában, rosszabb eredményeket érnek el, míg a számítógépet mérsékelten - heti egy vagy két alkalommal - használó diákok "valamivel jobban teljesítenek", mint a számítógépet ritkán használó társaik.
Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint a tanteremben alkalmazott technológiák elvonhatják a diákok figyelmét, és azt eredményezhetik, hogy a tanulók egyszerűen kimásolják az internetről az "előre elkészített" házi feladatokat.
| Akkor árt vagy hasznos? |
Áldatlan állapot: félanalfabétákat nevelnek a magyar iskolákban |
A mutatók szerint "egyetlen olyan ország sincs, ahol a diákok többsége rendszeresen használja az internetet az iskolában és ezzel együtt javul a diákok teljesítménye".
Az iskolai internethasználatban élen járó hét ország közül háromban - Ausztrália, Új-Zéland és Svédország - állapítottak meg "jelentős hanyatlást", és három esetében - Spanyolország, Norvégia és Dánia - stagnálást a diákok olvasási képességeink terén.
Ezzel szemben azok az országok és városok, amelyekben a legalacsonyabb az iskolai internethasználat mértéke - Dél-Korea, Sanghaj, Hongkong és Japán - a legjobbak között vannak a nemzetközi teszteken.
Schleicher szerint ugyanakkor az eredmények nem a technológiával segített pedagógia ellen hangolnak, hanem a jelenleginél jóval hatékonyabb oktatási módszerek kidolgozását sürgetik.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
