A rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét és általában rosszabb iskolai eredményekkel van összefüggésben - derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális jelentéséből, míg eddig pont azt hitte mindenki, hogy a számítógépek használatával csak fejlődhetnek.
Az OECD nemzetközi tanulói tudásszint-vizsgálatok - köztük az általa szervezett PISA-teszt - eredményeire támaszkodva vizsgálta az oktatási célú technikai eszközök hatásait.
A szervezet szerint azoknak az oktatási rendszereknek a diákjai, amelyek sokat áldoznak az információs és kommunikációs technológiákra, "nem mutatnak észrevehető fejlődést" az olvasás, a matematika, illetve a tudományok terén - adta hírül a BBC News.
Az amerikai Gartner informatikai és távközlési piackutató vállalat szerint évente 17,5 milliárd fontnak megfelelő összeget fordítanak világszerte az iskolai technológiák fejlesztésére.
Az OECD jelentése szerint azok a tanulók, akik nagy rendszerességgel használnak számítógépet az iskolában, rosszabb eredményeket érnek el, míg a számítógépet mérsékelten - heti egy vagy két alkalommal - használó diákok "valamivel jobban teljesítenek", mint a számítógépet ritkán használó társaik.
Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint a tanteremben alkalmazott technológiák elvonhatják a diákok figyelmét, és azt eredményezhetik, hogy a tanulók egyszerűen kimásolják az internetről az "előre elkészített" házi feladatokat.
| Akkor árt vagy hasznos? |
Áldatlan állapot: félanalfabétákat nevelnek a magyar iskolákban |
A mutatók szerint "egyetlen olyan ország sincs, ahol a diákok többsége rendszeresen használja az internetet az iskolában és ezzel együtt javul a diákok teljesítménye".
Az iskolai internethasználatban élen járó hét ország közül háromban - Ausztrália, Új-Zéland és Svédország - állapítottak meg "jelentős hanyatlást", és három esetében - Spanyolország, Norvégia és Dánia - stagnálást a diákok olvasási képességeink terén.
Ezzel szemben azok az országok és városok, amelyekben a legalacsonyabb az iskolai internethasználat mértéke - Dél-Korea, Sanghaj, Hongkong és Japán - a legjobbak között vannak a nemzetközi teszteken.
Schleicher szerint ugyanakkor az eredmények nem a technológiával segített pedagógia ellen hangolnak, hanem a jelenleginél jóval hatékonyabb oktatási módszerek kidolgozását sürgetik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
