Óriási tévedésben éltünk eddig: tiltani kellene a diákoknak a számítógép használatát

A rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét és általában rosszabb iskolai eredményekkel van összefüggésben - derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális jelentéséből, míg eddig pont azt hitte mindenki, hogy a számítógépek használatával csak fejlődhetnek.

  • eduline/mti
pixabay.com

Az OECD nemzetközi tanulói tudásszint-vizsgálatok - köztük az általa szervezett PISA-teszt - eredményeire támaszkodva vizsgálta az oktatási célú technikai eszközök hatásait.

A szervezet szerint azoknak az oktatási rendszereknek a diákjai, amelyek sokat áldoznak az információs és kommunikációs technológiákra, "nem mutatnak észrevehető fejlődést" az olvasás, a matematika, illetve a tudományok terén - adta hírül a BBC News.

Az amerikai Gartner informatikai és távközlési piackutató vállalat szerint évente 17,5 milliárd fontnak megfelelő összeget fordítanak világszerte az iskolai technológiák fejlesztésére.

Az OECD jelentése szerint azok a tanulók, akik nagy rendszerességgel használnak számítógépet az iskolában, rosszabb eredményeket érnek el, míg a számítógépet mérsékelten - heti egy vagy két alkalommal - használó diákok "valamivel jobban teljesítenek", mint a számítógépet ritkán használó társaik.

Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint a tanteremben alkalmazott technológiák elvonhatják a diákok figyelmét, és azt eredményezhetik, hogy a tanulók egyszerűen kimásolják az internetről az "előre elkészített" házi feladatokat.

Akkor árt vagy hasznos?

Áldatlan állapot: félanalfabétákat nevelnek a magyar iskolákban

A 15 évesek nagy része digitálisan írástudatlan

A mutatók szerint "egyetlen olyan ország sincs, ahol a diákok többsége rendszeresen használja az internetet az iskolában és ezzel együtt javul a diákok teljesítménye".

Az iskolai internethasználatban élen járó hét ország közül háromban - Ausztrália, Új-Zéland és Svédország - állapítottak meg "jelentős hanyatlást", és három esetében - Spanyolország, Norvégia és Dánia - stagnálást a diákok olvasási képességeink terén.

Ezzel szemben azok az országok és városok, amelyekben a legalacsonyabb az iskolai internethasználat mértéke - Dél-Korea, Sanghaj, Hongkong és Japán - a legjobbak között vannak a nemzetközi teszteken.

Schleicher szerint ugyanakkor az eredmények nem a technológiával segített pedagógia ellen hangolnak, hanem a jelenleginél jóval hatékonyabb oktatási módszerek kidolgozását sürgetik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.