Újabb nagy változás: a menzákat is államosíthatják

Az iskolák fenntartása és működtetése után a közétkeztetés is egy állami mamut kezei közé kerülne.

  • Eduline
Facebook.com

Tavasszal már állami koordináló szerv alá gyűrnék be a 150 milliárdos közétkeztetési piacot - tudta meg a hvg.hu.

Februárban már a parlament elé is kerülhet a menzák államosításáról szóló javaslat.

A portál becslése szerint nagyjából 150 milliárdos forgalmú piacon ma önkormányzati és magáncégek vannak jelen.

Mégis kapnak ebédet a szombathelyi diákok

A hivatalos indok a portál szerint az lesz, hogy a vállalatok ne termeljenek profitot, illetve a minőség egységesítése. Ez utóbbi érv egyébként nem is lesz légből kapott, ugyanis ma országrészenként teljesen eltérő minőségű alapanyagokból főznek az óvodáknak, iskoláknak és kórházaknak.

A minőségi eltérés abból fakad, hogy minden önkormányzat az anyagi helyzetéhez igazítja az étkeztetést. Ezen az annak idején nagy port kavart menzareform sem enyhített.

Keresik a legjobb menzás ételt: te is szavazhatsz
Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.