Finnország oktatása igazi sikertörténet, az ország pedig most az eddigi legnagyobb dobására készül: megszüntetik a tantárgyakat, és témák szerint tanítanak majd. A cél a modern társadalom és a gazdaság igényeihez való jobb alkalmazkodás.
Finnország, amely rendre a legjobbak között végez a PISA-felméréseken, radikális oktatási reformra készül: tantárgyak helyett témák szerint tanítanak majd az északi ország iskoláiban - írja a The Independent.
"Másfajta oktatásra van szükségünk ahhoz, hogy felkészítsük az embereket a munkára, hogy jobban igazodjunk a gazdaság és a modern társadalom igényeihez'' - mondta Pasi Silander, a főváros, Helsinki fejlesztési vezetője. A világ legszebb iskolái: ide biztosan szívesen járnak a diákok.
A módszert két évvel ezelőtt kezdték el bevezetni a városban a tizenhat éves diákok körében, az ország többi részén pedig az iskoláknak évente egyszer, néhány hétig kell a ''jelenség-alapú oktatás'' szerint tanítaniuk.
Az ''éttermi szolgáltatások'' órán például matekról, nyelvekról és kommunikációs készségekről is szó esik. A modell kiterjesztésével az Európai Unió témája gazdasági, történelmi, nyelvi és földrajzi tudnivalókat is magába foglal majd.
Marjo Kyllonen, Helsinki oktatási vezetője a hónap végén terjeszti a tanács elé a tervet, véleménye szerint 2020-ra egész Finnország átáll majd az új módszerre. Vannak ugyanakkor igazgatók és tanárok, akik nem örülnek a tervnek, mivel egész életükben egy tantárgyra fókuszáltak. Ezt a problémát a közös tanítás módszerével küszöbölik ki, amelyre minimális béremeléssel is ösztönzik a tanárokat. Silander szerint a helsinki középiskolai tanárok 70 százaléka már részt is vett az ehhez szükséges továbbképzésen. Az új módszer az adatok szerint javít a diákok teljesítményén.
A tudnivalók rendszerezése mellett a tanítási módszereket is megújítják: a diákok ahelyett, hogy passzívan hallgatják a tanár előadását, kis csoportokban oldanak meg sokszor játékos és kreativitást igénylő feladatokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
