Nem lesznek többé tantárgyak a finn iskolákban

Finnország oktatása igazi sikertörténet, az ország pedig most az eddigi legnagyobb dobására készül: megszüntetik a tantárgyakat, és témák szerint tanítanak majd. A cél a modern társadalom és a gazdaság igényeihez való jobb alkalmazkodás.

  • Eduline
Shutterstock

Finnország, amely rendre a legjobbak között végez a PISA-felméréseken, radikális oktatási reformra készül: tantárgyak helyett témák szerint tanítanak majd az északi ország iskoláiban - írja a The Independent.

"Másfajta oktatásra van szükségünk ahhoz, hogy felkészítsük az embereket a munkára, hogy jobban igazodjunk a gazdaság és a modern társadalom igényeihez'' - mondta Pasi Silander, a főváros, Helsinki fejlesztési vezetője. A világ legszebb iskolái: ide biztosan szívesen járnak a diákok.

A módszert két évvel ezelőtt kezdték el bevezetni a városban a tizenhat éves diákok körében, az ország többi részén pedig az iskoláknak évente egyszer, néhány hétig kell a ''jelenség-alapú oktatás'' szerint tanítaniuk. 

Az ''éttermi szolgáltatások'' órán például matekról, nyelvekról és kommunikációs készségekről is szó esik. A modell kiterjesztésével az Európai Unió témája gazdasági, történelmi, nyelvi és földrajzi tudnivalókat is magába foglal majd.

Marjo Kyllonen, Helsinki oktatási vezetője a hónap végén terjeszti a tanács elé a tervet, véleménye szerint 2020-ra egész Finnország átáll majd az új módszerre. Vannak ugyanakkor igazgatók és tanárok, akik nem örülnek a tervnek, mivel egész életükben egy tantárgyra fókuszáltak. Ezt a problémát a közös tanítás módszerével küszöbölik ki, amelyre minimális béremeléssel is ösztönzik a tanárokat. Silander szerint a helsinki középiskolai tanárok 70 százaléka már részt is vett az ehhez szükséges továbbképzésen. Az új módszer az adatok szerint javít a diákok teljesítményén.

A tudnivalók rendszerezése mellett a tanítási módszereket is megújítják: a diákok ahelyett, hogy passzívan hallgatják a tanár előadását, kis csoportokban oldanak meg sokszor játékos és kreativitást igénylő feladatokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu