Nem enged igazából a Klik - Szabadabb az iskola?

Bár több iskolaigazgató is az ellenkezőjét állítja, szerintük igenis nagyobb szabadságot élveznek az intézmények, mint az előző Klik idején.

  • Eduline
Túry Gergely

Negyedik állomásához jutott el az iskolaigazgatók és Klik sajtón keresztüli kommunikációja. Korábban a Magyar Nemzet szerezte meg Pölöskei Gábornénak, a Klik vezetőjének igazgatóknak és tankerületeknek szóló előadását. Ebből azt lehetett levonni, hogy az ígéretekkel szemben távolról sincs akkora mozgástere az igazgatóknak, mint remélték, valamint a végső döntéseket ugyanúgy a Klik mondja ki.

Erre törvényszerűen érkezett a Klik cáfolata, majd a MN iskolaigazgatókat keresett meg, hogy beszéljenek a tapasztaltakról. Mint kiderült, van olyan igazgató, aki a számukra megítélt költségvetés előírányzatát sem látta még, pedig már a második hónapot kezdték meg a tanévben.

Az ígéretek ellenére nem adott sok szabadságot a Klik az iskoláknak

Mondhat bármit Palkovics László államtitkár, az iskolaigazgatók szerint nem kaptak úgy és annyi mozgásteret, mint ígérték nekik. Egy sajátos üzengetés kezd ismét kialakulni az iskolák vezetői és az oktatási államtitkárság, illetve a Klik között. A Magyar Nemzet számolt be a napokban Pölöskei Gáborné, a Klik vezetőjének eladásanyaga alapján, hogy távolról sem élvezhetnek annyi szabadságot az iskolaigazgatók, mint remélték, illetve mint ígérték nekik.

A Klik újból közleménnyel reagált:

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ismételten cáfolja azt, hogy nem vonja be a gazdálkodással kapcsolatos döntésekbe, illetve azok előkészítésébe az iskolák vezetőit. A korábbi ígéreteknek megfelelően nőttek az intézményvezetők gazdálkodási és munkáltatói jogkörei, hiszen a költségvetési keretük bizonyos részéről szabadon dönthetnek, kisértékű beszerzéseket saját hatáskörben bonyolíthatnak le, ezekhez a feladatokhoz a tankerületek szakmai - technikai segítséget biztosítanak. Az igazgatók rendszeres tájékoztatást kapnak intézményük gazdálkodási helyzetéről ennek alapján határozhatnak arról, hogy a meglévő forrásaikat mire szeretnék felhasználni.

A munkáltatói jogosítványok is bővültek, mivel csak az intézményvezető javaslatára nevezhet ki pedagógust, vagy a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tankerület. Azon foglalkoztatottak esetében, akik nem megfelelően végzik a munkájukat, az iskola igazgatójának javaslatára történik meg a felmentés. Az intézmények költségvetését a tankerületek az igazgatókkal közösen készítették el, ugyanúgy, ahogy ezt a jövőben is teszik majd a tankerületi központok, hiszen kiemelt célja a fenntartói rendszer átalakításának az, hogy a döntések helyben szülessenek meg, az adott iskola igényeinek, és a tanulók érdekének megfelelően.

Ezt a vitát nehéz úgy feloldani, ha az egyik fél olyan dolgok létezését bizonygatja, amit a másik oldalon egyszerűen nem tapasztalnak.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.