Nem enged igazából a Klik - Szabadabb az iskola?

Bár több iskolaigazgató is az ellenkezőjét állítja, szerintük igenis nagyobb szabadságot élveznek az intézmények, mint az előző Klik idején.

  • Eduline
Túry Gergely

Negyedik állomásához jutott el az iskolaigazgatók és Klik sajtón keresztüli kommunikációja. Korábban a Magyar Nemzet szerezte meg Pölöskei Gábornénak, a Klik vezetőjének igazgatóknak és tankerületeknek szóló előadását. Ebből azt lehetett levonni, hogy az ígéretekkel szemben távolról sincs akkora mozgástere az igazgatóknak, mint remélték, valamint a végső döntéseket ugyanúgy a Klik mondja ki.

Erre törvényszerűen érkezett a Klik cáfolata, majd a MN iskolaigazgatókat keresett meg, hogy beszéljenek a tapasztaltakról. Mint kiderült, van olyan igazgató, aki a számukra megítélt költségvetés előírányzatát sem látta még, pedig már a második hónapot kezdték meg a tanévben.

Az ígéretek ellenére nem adott sok szabadságot a Klik az iskoláknak

Mondhat bármit Palkovics László államtitkár, az iskolaigazgatók szerint nem kaptak úgy és annyi mozgásteret, mint ígérték nekik. Egy sajátos üzengetés kezd ismét kialakulni az iskolák vezetői és az oktatási államtitkárság, illetve a Klik között. A Magyar Nemzet számolt be a napokban Pölöskei Gáborné, a Klik vezetőjének eladásanyaga alapján, hogy távolról sem élvezhetnek annyi szabadságot az iskolaigazgatók, mint remélték, illetve mint ígérték nekik.

A Klik újból közleménnyel reagált:

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ismételten cáfolja azt, hogy nem vonja be a gazdálkodással kapcsolatos döntésekbe, illetve azok előkészítésébe az iskolák vezetőit. A korábbi ígéreteknek megfelelően nőttek az intézményvezetők gazdálkodási és munkáltatói jogkörei, hiszen a költségvetési keretük bizonyos részéről szabadon dönthetnek, kisértékű beszerzéseket saját hatáskörben bonyolíthatnak le, ezekhez a feladatokhoz a tankerületek szakmai - technikai segítséget biztosítanak. Az igazgatók rendszeres tájékoztatást kapnak intézményük gazdálkodási helyzetéről ennek alapján határozhatnak arról, hogy a meglévő forrásaikat mire szeretnék felhasználni.

A munkáltatói jogosítványok is bővültek, mivel csak az intézményvezető javaslatára nevezhet ki pedagógust, vagy a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tankerület. Azon foglalkoztatottak esetében, akik nem megfelelően végzik a munkájukat, az iskola igazgatójának javaslatára történik meg a felmentés. Az intézmények költségvetését a tankerületek az igazgatókkal közösen készítették el, ugyanúgy, ahogy ezt a jövőben is teszik majd a tankerületi központok, hiszen kiemelt célja a fenntartói rendszer átalakításának az, hogy a döntések helyben szülessenek meg, az adott iskola igényeinek, és a tanulók érdekének megfelelően.

Ezt a vitát nehéz úgy feloldani, ha az egyik fél olyan dolgok létezését bizonygatja, amit a másik oldalon egyszerűen nem tapasztalnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.