Nagyot zuhant a diákok felvételi teljesítménye

A központi felvételi vizsgákon jóval kevesebb pontszámot értek el a középiskolába készülő diákok, mint a korábbi években, különösen a nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknél volt drámai a zuhanás - ismertette a Magyar Nemzet kedden az Oktatási Hivatal összegzését.

  • MTI
Shutterstock

Tavaly a maximális száz pontból átlagosan 69,6 pontot szereztek a nyolcosztályos középiskolába felvételizők, ám idén ennél több mint 12 ponttal gyengébb lett az eredmény.

Tíz évre visszamenőleg nem értek el ilyen kevés pontszámot a diákok. A négy- és hatosztályos középiskolák központi felvételije is hasonló teljesítménnyel zárult, 2007 óta idén lett a legrosszabb a megszerzett átlagpontszám.

A négyosztályosba jelentkezők átlagosan 47,6 pontot szereztek a százból, a hatosztályosba készülők pedig átlag 54,1 pontot értek el.

A lap által megkérdezett Radó Péter oktatási szakértő úgy vélte, több magyarázata lehet a visszaesésnek: a diákok romló teljesítménye és az oktatáspolitika által szándékosan túl magasra emelt követelményszint is okozhatja.

(MNO)

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.