Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A 2017/2018-as tanévben 5882 köznevelési intézményben tanulhattak a diákok - írja a Világgazdaság keddi száma az Oktatási Hivatal adatai alapján.

A Belső-pesti Tankerületi Központban van a legtöbb gyerek, oda több mint 52,8 ezren tartoztak, a Szigetvári Tankerületi Központ pedig a legkisebb nyolcezer tanulóval. A vidéki feladatellátási helyek szerint a győri, a nyíregyházi, a székesfehérvári és a tatabányai tankerületi központ földrajzi illetékességi területére jártak a legtöbben. Győrben például 17,7 ezer középiskolás tanuló osztozik 16,6 ezer helyen.
Általános iskolák tekintetében telt ház van az egri, az érdi és a kaposvári tankerületben is, de a legzsúfoltabb a Dél-budai Tankerületi Központ, ahol 10,6 ezer gyerek osztozik 9,9 ezer helyen.
A jelentésben ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a középiskolák esetében egy feladatellátási helyen egy helyre több tanuló is juthat. Például ugyanazon a helyen egy tanuló délelőtt nappali oktatáson vesz részt, míg egy másik esti munkarend szerint tanul.
Az intézmények nagy része állami vagy önkormányzati fenntartású, az iskolák 10, illetve 12 százaléka pedig egyháztól vagy egyéb fenntartótól függ.
A most végződött tanévben 95 iskola és 51 óvoda használta a saját maga által megfogalmazott vagy a választott pedagógiai elveket. A 2017/2018-as tanévtől két új kerettantervet is engedélyeztek. 2017 szeptemberétől a különleges pedagógiai célokat és módszereket alkalmazó nevelési-oktatási intézményekben 17 engedélyezett kerettanterv és egy óvodapedagógiai program használható. A legtöbb alapítványi óvodában és iskolában a Waldorf-módszer szerint nevelik a gyerekeket.
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.