Fellebbez az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Fővárosi Törvényszék keddi ítélete ellen, amelyben az áll, hogy huszonnyolc általános iskolában jogellenesen elkülönítették a cigány tanulókat.
Huszonnyolc általános iskolában jogellenesen elkülönítették, ezzel diszkriminálták a cigány tanulókat - ezt állapította meg a Fővárosi Törvényszék kedden annak a személyiségi jogi pernek az elsőfokú lezárásaként, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen a szegregáció miatt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a minisztérium ötvenmillió forint közérdekű bírságot is köteles megfizetni. A bíróság úgy rendelkezett, hogy ezt a pénzt teljes egészében arra kell költeni, hogy civil szervezetek öt éven át ellenőrizzék az iskolai deszegregációs folyamatokat.
A minisztérium szombaton reagált a döntésre. Közleményükben azt írják, az ítélet még nem jogerős, csak elsőfokú ítéletről van szó, amely ellen fellebbezést nyújtanak be.
"A kormány felzárkózási eredményeit folyamatos nyomon követések és megbízható mérések igazolják. A felsőoktatásban tanuló roma hallgatók száma folyamatosan növekszik, és a roma gyermekek több mint kilencven százaléka jár óvodába" - írják a közleményben, hozzátéve: az ingyenes étkeztetéssel és tankönyvekkel "kézzel fogható segítséget" nyújtanak a hátrányos helyzetű családoknak.
Fontos bírósági döntés: tizenhárom iskola nem indíthat szeptemberben első osztályt
Huszonnyolc általános iskolában jogellenesen elkülönítették, ezzel diszkriminálták a cigány tanulókat, ezt állapította meg a Fővárosi Törvényszék kedden annak a személyiségi jogi pernek az elsőfokú lezárásaként, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen a szegregáció miatt - írja a Magyar Nemzet.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
