Mindennapos testnevelés: tornateremből hiány van, tornatanárból nincs

A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) szerint lesz elegendő pedagógus a mindennapos testnevelésórák...

  • Eduline
Ősztől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamban már kötelező a mindennapos testnevelés
MTI / Koszticsák Szilárd

A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) szerint lesz elegendő pedagógus a mindennapos testnevelésórák megtartásához és az új rendelkezés kikényszerítheti majd a hiányzó 300-400 tornaterem megépítését. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) pedig jelezte: felelősségre vonná az iskolákat, ha létesítményhiányra vagy másra hivatkozva nem tartják meg a testnevelésórákat, vagy ha azokért pénzt kérnek a szülőktől.

Istvánfi Csaba, az MTTOE elnöke azt mondta, korszakalkotónak tartják a köznevelési törvénynek a kötelező mindennapos testnevelés megszervezésére vonatkozó rendelkezését. Milyen változások jönnek szeptemberben? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Kifejtette: az intézkedés szakmai tartalmát rögzíti a nemzeti alaptanterv, és véleménye szerint adottak a személyi feltételek is. Hozzátette, egy-egy tornatanári állásra 10-15 jelentkező van, tehát elegendő szakember áll rendelkezésre, alsó tagozaton pedig a szakosított tanítók el tudják látni ezt a feladatot.

Országos szinten ugyan hiányzik 300-400 tornaterem, hiányosak az öltözők, vizesblokkok, udvari sporttelepek, de az egyesület elnöke arra számít, hogy az új törvényi rendelkezés "kikényszeríti" ezek megépítését. Erre vonatkozóan megvannak a kormányzati elképzelések - jegyezte meg.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint jogszabályi garanciákra van szükség arra, hogy az iskolák nem a szülőkkel fizettetik meg a mindennapos iskolai testnevelés és sport költségeit, az uszodai belépőket, a testnevelési órákon tartott sporttanfolyamok költségeit, a drága tornafelszereléseket, sporteszközöket, az iskolán kívül tartott foglalkozások, versenyek költségeit, nevezési díjakat, sportköri tagdíjakat.

Mint a témában megfogalmazott állásfoglalásukban kiemelték: nem ritka, hogy a kötelező testnevelési órákon külső szakembereket, harcművészetet, művészi tornát, úszást oktatókat, edzőket alkalmaznak az iskolák a szülők költségére, tanulónként 3-4 ezer forintért havonta.

Hozzátették: a szülők többsége egyetért a mindennapos testnevelés bevezetésével, ha nem kérnek pénzt érte, és gyermeküket nem buktatják meg, ha nem tud kötélre mászni. Az MSZOE szerint nem elég jogszabályban előírni a mindennapos testnevelést, el kell érni, hogy a tanulók szívesen járjanak az órákra, és ne mentessék fel magukat, a sokszor megalázó feltételek és pedagógiai módszerek miatt.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.