Meggyőzték a diákok az államtitkárt: nem lesz több hirtelen változtatás?

Az Országos Diákparlament legfontosabb kérése az volt, hogy az oktatásban csak felmenő rendszerben lehessen változtatásokat eszközölni. Ha diákok ajánlásait megfogadják, akkor ezentúl ingyenes lehet az iskolákban az elsősegély-vizsga.

  • Eduline
Tóth Ákos/Eduline

Vasárnap zárult az Országos Diákparlament idei üléssorozata, melyet hétvégén tartottak Székesfehérváron. Az esemény utáni sajtótájékoztatón Palkovics László államtitkár elmondta, hogy a diákok 52 pontos listát fogalmaztak meg, de két pontot a diákparlament nem fogadott el.

Bár az államtitkár nem résztelezte, mi úgy tudjuk, ezek egyike arra tett javaslatot, hogy 11. osztálytól már csak olyan tárgyakat oktassanak, amiből a diákok érettségiznek. A másik el nem fogadott pont szerint az alapfokú művészeti- és sportiskolák tanulói külső eredménnyel is kiválthassanak egyes tárgyakat.

Farkas-Németh Zoltán, az egyik szekciódelegált az Eduline-nak elmondta, több pontot szerettek volna a plenáris testület elé terjeszteni, hogy a lényeges pontok mindenképp felkerüljenek a listára.

Korábban írtunk arról, hogy több pont nem valósult meg a legutóbbi, 2014-es ajánlások közül. Zoltán szerint emiatt komoly dilemma volt a delegáltak számára, hogy mit vegyenek fel ismét a listára, mivel az esélytelennek tűnő pontokkal nem akarták más ajánlásoktól elvenni a helyet.

Az első, és így legfontosabb követelése a diákparlamentnek az, hogy az oktatásban eszközölt változtatásokat csak felmenő rendszerben lehessen bevezetni, és legalább négy év felkészülési időt hagyjanak az érintetteknek. Úgy tudjuk, erre Palkovics László a plenáris ülés után szóban ígéretet is tett.

A második pont szerint az Országos Diákparlament az eddigi három helyett kétévente ülne össze. Az évenkénti ülésnek a delegáltak szerint nem lenne akkora súlya, a három év viszont túl hosszú idő. A harmadik ajánlás, hogy az iskolákban legyen lehetőség az elsősegély-vizsga ingyenes megszerzését. A jogsi megszerzéséhez is elengedhetetlen vizsgát a Vöröskereszt szervezi, díja jelenleg közel nyolcezer forint.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.