Megbénulhat Budapest, jönnek a változások: indul az új tanév

Ma reggel nyolc órakor becsengetnek, és az iskolákban megkezdődik a 2013/14-es tanév.

  • eduline/mti
Fazekas István

Ma reggel nyolc órakor becsengetnek, és az iskolákban megkezdődik a 2013/14-es tanév. Az új tanévben lép életbe a köznevelési törvény több pontja is: elindul a pedagógus-életpálya, bevezetik felmenő rendszerben az erkölcstan, illetve a hittan oktatását, az általános iskolákban délután 4 óráig foglalkozásokat kell biztosítani. Milyen változások várnak a diákokra? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint a tanévet megkezdő 1 364 400 diák többsége, 773 800 tanuló általános iskolában, míg 216 200 gimnáziumban, 244 200 szakközépiskolában, 130 200 pedig szakiskolában folytatja tanulmányait az előzetes becslések szerint. Az általános iskolákban 120 ezer, a gimnáziumokban 41 600, a szakközépiskolákban 39 ezer, a szakiskolákban 38 700 az első évfolyamra beiratkozottak száma.

Változnak a menetrendek

A tanévkezdés miatt változik a közösségi közlekedés rendje Budapesten, mától életbe lépett a tanítási időszakban érvényes menetrend. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint hétfőtől a nyári időszakhoz képest megváltozó utazási szokásokhoz igazodva vezették be a tanítási időszakban érvényes menetrendet. Az őszi, téli és tavaszi szünetben ismét a tanítási szünetes menetrend szerint közlekednek majd a járatok, karácsony és újév között pedig külön erre az időszakra érvényes rend lesz érvényben.

A pedagógusok tavalyi, mintegy 160 ezres létszáma nem változik, de a pontos számok a fenntartók által szolgáltatott adatok feldolgozása után derülnek ki. Jelenleg 2613, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásában működő köznevelési intézményt tart nyilván az Oktatási Hivatal. A köznevelést is felügyelő emberierőforrás-miniszter május 31-ig hozhatott döntést arról, hány nevelési-oktatási intézményt szüntet meg jogutód nélkül, de ilyen döntés nem született. Négy önkormányzat nyújtott be kérelmet, hogy szeptemberben újraindulhasson az alsó tagozat a településükön, de ezek nem önálló intézményként, hanem tagiskolaként jönnek létre. A Vidékfejlesztési Minisztérium 45 nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát veszi át részben vagy egészben.

A tanév utolsó tanítási napja 2014. június 13. (péntek). A tanítási napok száma 180, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolákban és szakiskolákban 179. Az őszi szünet 2013. október 28-tól 31-ig, a téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig tart, míg tavaszi szünet 2014. április 17-től április 22-ig lesz.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.