Megbénulhat Budapest, jönnek a változások: indul az új tanév

Ma reggel nyolc órakor becsengetnek, és az iskolákban megkezdődik a 2013/14-es tanév.

  • eduline/mti
Fazekas István

Ma reggel nyolc órakor becsengetnek, és az iskolákban megkezdődik a 2013/14-es tanév. Az új tanévben lép életbe a köznevelési törvény több pontja is: elindul a pedagógus-életpálya, bevezetik felmenő rendszerben az erkölcstan, illetve a hittan oktatását, az általános iskolákban délután 4 óráig foglalkozásokat kell biztosítani. Milyen változások várnak a diákokra? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint a tanévet megkezdő 1 364 400 diák többsége, 773 800 tanuló általános iskolában, míg 216 200 gimnáziumban, 244 200 szakközépiskolában, 130 200 pedig szakiskolában folytatja tanulmányait az előzetes becslések szerint. Az általános iskolákban 120 ezer, a gimnáziumokban 41 600, a szakközépiskolákban 39 ezer, a szakiskolákban 38 700 az első évfolyamra beiratkozottak száma.

 
Változnak a menetrendek

A tanévkezdés miatt változik a közösségi közlekedés rendje Budapesten, mától életbe lépett a tanítási időszakban érvényes menetrend. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint hétfőtől a nyári időszakhoz képest megváltozó utazási szokásokhoz igazodva vezették be a tanítási időszakban érvényes menetrendet. Az őszi, téli és tavaszi szünetben ismét a tanítási szünetes menetrend szerint közlekednek majd a járatok, karácsony és újév között pedig külön erre az időszakra érvényes rend lesz érvényben.

A pedagógusok tavalyi, mintegy 160 ezres létszáma nem változik, de a pontos számok a fenntartók által szolgáltatott adatok feldolgozása után derülnek ki. Jelenleg 2613, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásában működő köznevelési intézményt tart nyilván az Oktatási Hivatal. A köznevelést is felügyelő emberierőforrás-miniszter május 31-ig hozhatott döntést arról, hány nevelési-oktatási intézményt szüntet meg jogutód nélkül, de ilyen döntés nem született. Négy önkormányzat nyújtott be kérelmet, hogy szeptemberben újraindulhasson az alsó tagozat a településükön, de ezek nem önálló intézményként, hanem tagiskolaként jönnek létre. A Vidékfejlesztési Minisztérium 45 nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát veszi át részben vagy egészben.

A tanév utolsó tanítási napja 2014. június 13. (péntek). A tanítási napok száma 180, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolákban és szakiskolákban 179. Az őszi szünet 2013. október 28-tól 31-ig, a téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig tart, míg tavaszi szünet 2014. április 17-től április 22-ig lesz.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.