Míg Magyarországon egyre nagyobb gondot jelent a kilépő, tapasztalt szaktanárok nyugdíjba lépése, valamint nem ritka a pályaelhagyás sem, addig Nagy-Britanniában ellentétes folyamatokat lehet tapasztalni, több évtizedes magánszektorbeli tapasztalattal a hátuk mögött többen döntenek úgy, hogy inkább a tanár pályát válasszák.
Magyarországon évente 5 ezer új tanárra van szükség, azonban a nyugdíjazások számának emelkedése, valamint a tapasztalható pályaelhagyás egyre nehezebb körülményeket teremt. A pedagógusok fizetése bár némileg emelkedett (az sem mindenkinek), de a pedagógusok anyagi megbecsülése a piaci átlagfizetéshez képest még mindig nem a legvonzóbb munka a tanári munkaterhek mellett.
Nagy-Britanniában a magyar viszonyokhoz képest szokatlan jelenséget lehet megfigyelni, többen az évtizedes tapasztalatukkal a hátuk mögött pályát változtatnak, hogy tanárként dolgozhassanak, kifejezetten nekik szóló karriertanácsokkal szolgál a The Guardian. Bár érzékelhető, hogy némileg reklámszagú írásról van szó, de a The Telegraph már több olyan embert is bemutatott, akik akár egy ügyvédi állást is maguk mögött hagytak, hogy taníthassanak. Az országban olyan méreteket öltött a tanárihiány, hogy az iskolák fejvadászcégeket alkalmaztak, de akár konditerembérletet is ajánlottak az állások mellé, hogy pótolhassák a hiányt.
A brit kormány egyelőre nem reagált átfogó stratégiával - például sokan fizetésemelést javasolnak, hogy vonzóbb legyen a pálya -, addig is a Teach First alapítvány egy országos kampányba fogott, hogy minél többen válasszák a piaci állás helyett a tanári pályát. A program főleg olyan települések iskoláira koncentrál, ahol általánosan nagyobb a szegénység, ezért a tanárok sem szívesen választanák az iskolákat, hacsak nem kapnak ezért valamilyen kompenzációt. A váltáshoz szükséges oktatást és támogatást is nyújt a program.
A kampány részeként a magánszektorban dolgozó szakembereket győztek meg eredményesen, hogy válasszák inkább a tanítást. Az összes eset bemutatása szinte lehetetlen, de jól mutatja a sikert, hogy rögbi oktatóból matematika tanárt, jogászból angoltanárt faragtak. Az egykori újságíró Carly Jones, aki szintén angoltanár lett, azért váltott, mert évek óta ugyanazokat a feladatokat végezte el, viszont a váltással sem pazarolta el tapasztalatait. Lényegében mindannyian üdvözölték a váltást, inspirálónak érzik a gyerekek figyelmét és fejlődését.
A brit Tanárok és Oktatós egyesületének felmérése szerint a pályán lévő tanárok 75 százaléka azért kezdett el tanítani, mert változást és fejlődést akart elérni a környezetében. A "kívülről érkezők" új meglátást és gyakorlatias tudással rendelkeznek, így az őket alkalmazó iskola egy sokoldalú tanári karral tudja felkészíteni a diákokat.
Magyarországra visszatérve, Pokorni Zoltán öt éve úgy fogalmazott a Fidesz Oktatási Műhelyének előadásán, hogy hamarosan az öregedő tanári állomány miatt 6-7 ezer új pedagógusra les szükség évente. Figyelembe véve a diploma utáni pályaelhagyást - melylel együtt most még pont alkalmas a rendszer a legtöbb tárgynál a kilépők pótlására -, ezt a megnövekedő utánpótlás igényt problémás lesz előteremteni, legfőképp a természettudományi tárgyaknál. Az életpályamodell és a pedagógus hallgatóknak biztosított ösztöndíj önmagában nem rossz megoldás, de az ismerté vált tanári terhek mellett továbbra sem a legvonzóbb pálya egy fiatal számára. Az első diplomásokra még várni kell, akkor derülhet ki, hogy valóban elegendő lépéseket tett-e a kormány a pedagógusok utánpótlása terén.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
