Míg Magyarországon egyre nagyobb gondot jelent a kilépő, tapasztalt szaktanárok nyugdíjba lépése, valamint nem ritka a pályaelhagyás sem, addig Nagy-Britanniában ellentétes folyamatokat lehet tapasztalni, több évtizedes magánszektorbeli tapasztalattal a hátuk mögött többen döntenek úgy, hogy inkább a tanár pályát válasszák.
Magyarországon évente 5 ezer új tanárra van szükség, azonban a nyugdíjazások számának emelkedése, valamint a tapasztalható pályaelhagyás egyre nehezebb körülményeket teremt. A pedagógusok fizetése bár némileg emelkedett (az sem mindenkinek), de a pedagógusok anyagi megbecsülése a piaci átlagfizetéshez képest még mindig nem a legvonzóbb munka a tanári munkaterhek mellett.
Nagy-Britanniában a magyar viszonyokhoz képest szokatlan jelenséget lehet megfigyelni, többen az évtizedes tapasztalatukkal a hátuk mögött pályát változtatnak, hogy tanárként dolgozhassanak, kifejezetten nekik szóló karriertanácsokkal szolgál a The Guardian. Bár érzékelhető, hogy némileg reklámszagú írásról van szó, de a The Telegraph már több olyan embert is bemutatott, akik akár egy ügyvédi állást is maguk mögött hagytak, hogy taníthassanak. Az országban olyan méreteket öltött a tanárihiány, hogy az iskolák fejvadászcégeket alkalmaztak, de akár konditerembérletet is ajánlottak az állások mellé, hogy pótolhassák a hiányt.
A brit kormány egyelőre nem reagált átfogó stratégiával - például sokan fizetésemelést javasolnak, hogy vonzóbb legyen a pálya -, addig is a Teach First alapítvány egy országos kampányba fogott, hogy minél többen válasszák a piaci állás helyett a tanári pályát. A program főleg olyan települések iskoláira koncentrál, ahol általánosan nagyobb a szegénység, ezért a tanárok sem szívesen választanák az iskolákat, hacsak nem kapnak ezért valamilyen kompenzációt. A váltáshoz szükséges oktatást és támogatást is nyújt a program.
A kampány részeként a magánszektorban dolgozó szakembereket győztek meg eredményesen, hogy válasszák inkább a tanítást. Az összes eset bemutatása szinte lehetetlen, de jól mutatja a sikert, hogy rögbi oktatóból matematika tanárt, jogászból angoltanárt faragtak. Az egykori újságíró Carly Jones, aki szintén angoltanár lett, azért váltott, mert évek óta ugyanazokat a feladatokat végezte el, viszont a váltással sem pazarolta el tapasztalatait. Lényegében mindannyian üdvözölték a váltást, inspirálónak érzik a gyerekek figyelmét és fejlődését.
A brit Tanárok és Oktatós egyesületének felmérése szerint a pályán lévő tanárok 75 százaléka azért kezdett el tanítani, mert változást és fejlődést akart elérni a környezetében. A "kívülről érkezők" új meglátást és gyakorlatias tudással rendelkeznek, így az őket alkalmazó iskola egy sokoldalú tanári karral tudja felkészíteni a diákokat.
Magyarországra visszatérve, Pokorni Zoltán öt éve úgy fogalmazott a Fidesz Oktatási Műhelyének előadásán, hogy hamarosan az öregedő tanári állomány miatt 6-7 ezer új pedagógusra les szükség évente. Figyelembe véve a diploma utáni pályaelhagyást - melylel együtt most még pont alkalmas a rendszer a legtöbb tárgynál a kilépők pótlására -, ezt a megnövekedő utánpótlás igényt problémás lesz előteremteni, legfőképp a természettudományi tárgyaknál. Az életpályamodell és a pedagógus hallgatóknak biztosított ösztöndíj önmagában nem rossz megoldás, de az ismerté vált tanári terhek mellett továbbra sem a legvonzóbb pálya egy fiatal számára. Az első diplomásokra még várni kell, akkor derülhet ki, hogy valóban elegendő lépéseket tett-e a kormány a pedagógusok utánpótlása terén.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
