Míg Magyarországon egyre nagyobb gondot jelent a kilépő, tapasztalt szaktanárok nyugdíjba lépése, valamint nem ritka a pályaelhagyás sem, addig Nagy-Britanniában ellentétes folyamatokat lehet tapasztalni, több évtizedes magánszektorbeli tapasztalattal a hátuk mögött többen döntenek úgy, hogy inkább a tanár pályát válasszák.
Magyarországon évente 5 ezer új tanárra van szükség, azonban a nyugdíjazások számának emelkedése, valamint a tapasztalható pályaelhagyás egyre nehezebb körülményeket teremt. A pedagógusok fizetése bár némileg emelkedett (az sem mindenkinek), de a pedagógusok anyagi megbecsülése a piaci átlagfizetéshez képest még mindig nem a legvonzóbb munka a tanári munkaterhek mellett.
Nagy-Britanniában a magyar viszonyokhoz képest szokatlan jelenséget lehet megfigyelni, többen az évtizedes tapasztalatukkal a hátuk mögött pályát változtatnak, hogy tanárként dolgozhassanak, kifejezetten nekik szóló karriertanácsokkal szolgál a The Guardian. Bár érzékelhető, hogy némileg reklámszagú írásról van szó, de a The Telegraph már több olyan embert is bemutatott, akik akár egy ügyvédi állást is maguk mögött hagytak, hogy taníthassanak. Az országban olyan méreteket öltött a tanárihiány, hogy az iskolák fejvadászcégeket alkalmaztak, de akár konditerembérletet is ajánlottak az állások mellé, hogy pótolhassák a hiányt.
A brit kormány egyelőre nem reagált átfogó stratégiával - például sokan fizetésemelést javasolnak, hogy vonzóbb legyen a pálya -, addig is a Teach First alapítvány egy országos kampányba fogott, hogy minél többen válasszák a piaci állás helyett a tanári pályát. A program főleg olyan települések iskoláira koncentrál, ahol általánosan nagyobb a szegénység, ezért a tanárok sem szívesen választanák az iskolákat, hacsak nem kapnak ezért valamilyen kompenzációt. A váltáshoz szükséges oktatást és támogatást is nyújt a program.
A kampány részeként a magánszektorban dolgozó szakembereket győztek meg eredményesen, hogy válasszák inkább a tanítást. Az összes eset bemutatása szinte lehetetlen, de jól mutatja a sikert, hogy rögbi oktatóból matematika tanárt, jogászból angoltanárt faragtak. Az egykori újságíró Carly Jones, aki szintén angoltanár lett, azért váltott, mert évek óta ugyanazokat a feladatokat végezte el, viszont a váltással sem pazarolta el tapasztalatait. Lényegében mindannyian üdvözölték a váltást, inspirálónak érzik a gyerekek figyelmét és fejlődését.
A brit Tanárok és Oktatós egyesületének felmérése szerint a pályán lévő tanárok 75 százaléka azért kezdett el tanítani, mert változást és fejlődést akart elérni a környezetében. A "kívülről érkezők" új meglátást és gyakorlatias tudással rendelkeznek, így az őket alkalmazó iskola egy sokoldalú tanári karral tudja felkészíteni a diákokat.
Magyarországra visszatérve, Pokorni Zoltán öt éve úgy fogalmazott a Fidesz Oktatási Műhelyének előadásán, hogy hamarosan az öregedő tanári állomány miatt 6-7 ezer új pedagógusra les szükség évente. Figyelembe véve a diploma utáni pályaelhagyást - melylel együtt most még pont alkalmas a rendszer a legtöbb tárgynál a kilépők pótlására -, ezt a megnövekedő utánpótlás igényt problémás lesz előteremteni, legfőképp a természettudományi tárgyaknál. Az életpályamodell és a pedagógus hallgatóknak biztosított ösztöndíj önmagában nem rossz megoldás, de az ismerté vált tanári terhek mellett továbbra sem a legvonzóbb pálya egy fiatal számára. Az első diplomásokra még várni kell, akkor derülhet ki, hogy valóban elegendő lépéseket tett-e a kormány a pedagógusok utánpótlása terén.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
