MSZP: több iskolában késhet a tanárok fizetése

"A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ két nap múlva 18 munkatárssal és 198 tankerületi vezetővel magába olvasztja...

  • Eduline
Diáktüntetés decemberben
Stiller Ákos

"A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ két nap múlva 18 munkatárssal és 198 tankerületi vezetővel magába olvasztja a teljes magyar közoktatást, ami már most napi működési zavarok sokaságát eredményezi: egyes intézményekben már a januári fizetés lehetséges csúszásáról tájékoztatták a tanárokat" - olvasható az MSZP közleményében.

Kunhalmi Ágnes, a párt oktatáspolitikusa szerint a felvételizők sincsenek jobb helyzetben a tanároknál: sajtótájékoztatókból értesülnek a 2013/2014-es egyetemi tanév szabályairól, amelyek "szó szerint napról napra változnak".

"Az átgondoltnak titulált felsőoktatási "átszervezést" két hét alatt elsöpörte a hallgatók, diákok, szülők, oktatók tiltakozássorozata. Egy hétvége alatt új ötletekkel álltak elő, így most már senki sem tudja, pontosan mi történik jövőre a felsőoktatásban" - írja.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.