MSZP: 2012 a káosz éve volt az oktatásban, de 2013 sem lesz jobb

Az MSZP arra számít, hogy 2013-ban tovább mélyül a kormány oktatáspolitikai hibái miatt kialakult "tudásválság".

  • MTI
Stiller Ákos

Az MSZP arra számít, hogy 2013-ban tovább mélyül a kormány oktatáspolitikai hibái miatt kialakult "tudásválság". Erről Kunhalmi Ágnes, az ellenzéki párt elnökségi tagja beszélt szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A szocialista politikus a bizonytalanság és a káosz évének nevezte 2012-t az oktatáspolitika területén. Mint mondta, az év végére lelepleződött, hogy a kormány "kommunikációs panelekkel" próbálta elfedni a valóságot, ám szerinte az utcára vonuló diákok megmutatták: "ezt többet nem teheti meg senki".

Kunhalmi Ágnes szerint 2013 a kormányzati oktatáspolitika koncepciótlanságának következményeiről fog szólni. Az MSZP elnökségi tagja úgy véli, hogy mindez tovább mélyíti a Fidesz-kabinet alatt kialakult "tudásválságot", aminek hosszan kiható társadalom- és gazdaságpolitikai veszteségei lesznek.

A szocialista politikus emlékeztetett, hogy pártja kezdettől fogva ellenezte a közoktatási intézmények államosítását, amivel mostantól egyetlen központból irányítják 126 ezer pedagógus munkáját és 1,2 millió diák tanulmányait. Úgy látja, egy ilyen "mamutrendszer" nem képes figyelembe venni a helyi sajátosságokat, és csak "bután", mindent leegyszerűsítve működhet. Hozzátette: az államosítás emellett a szegény sorsú gyermekek felemelkedését sem segíti, sőt a "kirekesztő" oktatási törvények egyenesen megnehezítik számukra, hogy felnőve piacképes szaktudást szerezhessenek. 

Kérdésre válaszolva Kunhalmi Ágnes megjegyezte: szkeptikus Hoffmann Rózsa szerdán reggel tett nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben az oktatási államtitkár cáfolta a pedagógus-béremelés halasztását. Az MSZP elnökségi tagja szerint a kormány képviselője sokszor ígért már hasonlót, ugyanakkor karácsony előtti nyilatkozatában irreálisnak nevezte a szakszervezetek béremelésre vonatkozó hasonló követeléseit.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.