Különleges robot segíthet az autista gyerekeknek

"Tehetek érted valamit?

  • MTI

"Tehetek érted valamit?" – kérdezi Nao, a kis ember formájú robot, az Aldebaran francia vállalat világsztárja, egyike az embert segítő robotoknak, amelyek egyre népszerűbbek az öregedő országokban, például Japánban.

A hatvan centiméter magas "emberke" egyelőre az iskolák, gimnáziumok, egyetemek és laboratóriumok körében népszerű, amelyek – mintegy 480-an – oktatásra vagy kutatásra használják. A Tokiói Egyetemen 30 van belőle.

2008 óta Naót 12 ezer eurós áron (3,4 millió forint) 45 országban vásárolták meg 2600 példányban, ami humanoid robot esetében példa nélkül álló – mondta Petra Koudelkova Delimoges, az Aldebaran társadalmi kapcsolatok vezetője.

Nao felismeri az arcokat, felolvassa az újságot, az elektronikus leveleket, lejegyezi és elküldi a neki diktált választ. Fontos segítőtársa lehet a mozgásképtelen, Alzheimer-kórban szenvedő betegnek vagy a kórházban fekvő gyermekeknek. Szülők és egészségügyi szakemberek kérésére a cég most dolgozik egy autista gyermekeket segítő robot tervein.

Az Aldebaran most párizsi telephelyén a 130 centiméteres Rómeón dolgozik. Az 2009-ben elkezdett program keretében most készült el a prototípus. Rómeót valódi személyi segítőnek szánják, aki nyitni és zárni tudja majd az ajtót, emlékeztet a gyógyszer bevételére és felsegíti az eleső beteget.

Ez a robot Bruno Maisonnier régi álma, amely 35 évvel ezelőtt egy sci-fi olvasásakor született. A lengyelországi Crédit Agricole egykori vezetője 2004-ig szó szerint egy beépített szekrényben építette meg a saját robotjait. A Sony Aibójának és a WowWee Robosapiensének a sikere ihlette 2005-ben a cég létrehozására megtakarításai révén, rokoni és baráti segítséggel. Jelenleg 220 embert alkalmaz, éves forgalma (2011-ben 6,6 millió euró) 90 százaléka külföldről származik.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.