Ki nem találnátok, miért kéne levenni a cipőt az iskolában

Sok diák nagyon utálja a váltócipőt, ami már évtizedek óta kötelező sok iskolában. Hogy nekik felüdülés lenne-e zokniban vagy mezítláb mászkálni a suliban, nem világos, de egy kutatás ezt javasolja.

  • Eduline
Shutterstock

A Bournemouth University kutatása szerint azok a gyerekek, akik nem viselnek cipőt az osztályteremben, sokkal jobban teljesítenek viselkedés és tanulás terén is - írja a Telegraph.

Ez elsőre elég nagy badarságnak tűnik, pedig 25 ország 100 iskolájában végeztek kutatásokat, és az eredmények egyértelműek. De mégis mi köze van egy ruhadarabnak az iskola teljesítményhez?

A kutatók szerint cipő nélkül sokkal otthonosabban érzik magukat a gyerekek a suliban. Logikus, nem? Az otthonihoz hasonló körülmények megteremtésével akár a tanórák számát is növelni lehet (persze nem nálunk, ahol már így sem kevés időt töltenek suliban a gyerekek), mivel nyugodtabban és jobban figyelnek a diákok.

A kutatók egyébként hasonló logika szerint az asztalokat és a székeket is száműznék, de legalábbis csökkentenék a számukat. Mivel szerintük a gyerekek otthon sem egy széken vigyázban ülve, az asztalnál tanulnak, így az iskolában sem kéne ezzel kínozni őket.

Egyébként a korai vizsgáztatásokat is hanyagolhatnák, mivel elképesztő nyomást tesz a kisiskolások vállára az ebből fakadó stressz. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.