Ki nem találnátok, miért kéne levenni a cipőt az iskolában

Sok diák nagyon utálja a váltócipőt, ami már évtizedek óta kötelező sok iskolában. Hogy nekik felüdülés lenne-e zokniban vagy mezítláb mászkálni a suliban, nem világos, de egy kutatás ezt javasolja.

  • Eduline
Shutterstock

A Bournemouth University kutatása szerint azok a gyerekek, akik nem viselnek cipőt az osztályteremben, sokkal jobban teljesítenek viselkedés és tanulás terén is - írja a Telegraph.

Ez elsőre elég nagy badarságnak tűnik, pedig 25 ország 100 iskolájában végeztek kutatásokat, és az eredmények egyértelműek. De mégis mi köze van egy ruhadarabnak az iskola teljesítményhez?

A kutatók szerint cipő nélkül sokkal otthonosabban érzik magukat a gyerekek a suliban. Logikus, nem? Az otthonihoz hasonló körülmények megteremtésével akár a tanórák számát is növelni lehet (persze nem nálunk, ahol már így sem kevés időt töltenek suliban a gyerekek), mivel nyugodtabban és jobban figyelnek a diákok.

A kutatók egyébként hasonló logika szerint az asztalokat és a székeket is száműznék, de legalábbis csökkentenék a számukat. Mivel szerintük a gyerekek otthon sem egy széken vigyázban ülve, az asztalnál tanulnak, így az iskolában sem kéne ezzel kínozni őket.

Egyébként a korai vizsgáztatásokat is hanyagolhatnák, mivel elképesztő nyomást tesz a kisiskolások vállára az ebből fakadó stressz. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.