Sok diák nagyon utálja a váltócipőt, ami már évtizedek óta kötelező sok iskolában. Hogy nekik felüdülés lenne-e zokniban vagy mezítláb mászkálni a suliban, nem világos, de egy kutatás ezt javasolja.
A Bournemouth University kutatása szerint azok a gyerekek, akik nem viselnek cipőt az osztályteremben, sokkal jobban teljesítenek viselkedés és tanulás terén is - írja a Telegraph.
Ez elsőre elég nagy badarságnak tűnik, pedig 25 ország 100 iskolájában végeztek kutatásokat, és az eredmények egyértelműek. De mégis mi köze van egy ruhadarabnak az iskola teljesítményhez?
A kutatók szerint cipő nélkül sokkal otthonosabban érzik magukat a gyerekek a suliban. Logikus, nem? Az otthonihoz hasonló körülmények megteremtésével akár a tanórák számát is növelni lehet (persze nem nálunk, ahol már így sem kevés időt töltenek suliban a gyerekek), mivel nyugodtabban és jobban figyelnek a diákok.
A kutatók egyébként hasonló logika szerint az asztalokat és a székeket is száműznék, de legalábbis csökkentenék a számukat. Mivel szerintük a gyerekek otthon sem egy széken vigyázban ülve, az asztalnál tanulnak, így az iskolában sem kéne ezzel kínozni őket.
Egyébként a korai vizsgáztatásokat is hanyagolhatnák, mivel elképesztő nyomást tesz a kisiskolások vállára az ebből fakadó stressz. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
