Két szakiskola szűnhet meg júniustól Budapesten

Oktatási feladataikat a fővárosi önkormányzat veszi át július 1-jétől, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán vita...

  • MTI

Oktatási feladataikat a fővárosi önkormányzat veszi át július 1-jétől, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán vita nélkül, 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az erről szóló előterjesztést.

A pesterzsébeti önkormányzat eddig önként vállalt feladatként működtette a Baross Gábor Szakiskolát, valamint a Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnáziumot, nemrég azonban arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy átadja feladatait. Ezt a fővárosnak törvényben előírt kötelessége átvenni.

Az idei tanévindító adatok szerint az 534 férőhelyes Baross Gábor Szakiskolának 266 tanulója van, míg az 500 diákot fogadni képes Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnáziumba 348-an járnak.

A főváros, szándéka szerint, a két intézményt nem veszi át, ugyanis a tanulókat el tudja helyezni saját intézményhálózatában és megfelelő színvonalon tudja biztosítani a tanulók oktatását, nevelését.

Az oktatási ügyosztály állásfoglalása szerint a tanulók érdeke nem sérül, "bőven" tudnak ajánlatot adni számukra. Pesterzsébeten a fővárosi önkormányzat hét középfokú oktatási intézményt működtet, ezekben, illetve a szomszédos kerületekben működő szakiskolákban be tudják fogadni a diákokat.

Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes az előterjesztésben azt is az indokok közé sorolja, hogy a tanulók átvételével nő az intézmények kihasználtsága.

A két szakiskola jogutód nélkül szűnne meg 2012. június 30-i hatállyal, a fővárosi önkormányzat pedig 2012. július 1-jétől veszi át a feladatokat. Az intézményekben jelenleg több mint 40 pedagógusi álláshely van, amennyiben a főváros a jövőben tanári állást kíván betölteni, ezeknek a pedagógusoknak a foglalkoztatását részesíti előnyben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.