Két szakiskola szűnhet meg júniustól Budapesten

Oktatási feladataikat a fővárosi önkormányzat veszi át július 1-jétől, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán vita...

  • MTI

Oktatási feladataikat a fővárosi önkormányzat veszi át július 1-jétől, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán vita nélkül, 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az erről szóló előterjesztést.

A pesterzsébeti önkormányzat eddig önként vállalt feladatként működtette a Baross Gábor Szakiskolát, valamint a Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnáziumot, nemrég azonban arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy átadja feladatait. Ezt a fővárosnak törvényben előírt kötelessége átvenni.

Az idei tanévindító adatok szerint az 534 férőhelyes Baross Gábor Szakiskolának 266 tanulója van, míg az 500 diákot fogadni képes Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnáziumba 348-an járnak.

A főváros, szándéka szerint, a két intézményt nem veszi át, ugyanis a tanulókat el tudja helyezni saját intézményhálózatában és megfelelő színvonalon tudja biztosítani a tanulók oktatását, nevelését.

Az oktatási ügyosztály állásfoglalása szerint a tanulók érdeke nem sérül, "bőven" tudnak ajánlatot adni számukra. Pesterzsébeten a fővárosi önkormányzat hét középfokú oktatási intézményt működtet, ezekben, illetve a szomszédos kerületekben működő szakiskolákban be tudják fogadni a diákokat.

Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes az előterjesztésben azt is az indokok közé sorolja, hogy a tanulók átvételével nő az intézmények kihasználtsága.

A két szakiskola jogutód nélkül szűnne meg 2012. június 30-i hatállyal, a fővárosi önkormányzat pedig 2012. július 1-jétől veszi át a feladatokat. Az intézményekben jelenleg több mint 40 pedagógusi álláshely van, amennyiben a főváros a jövőben tanári állást kíván betölteni, ezeknek a pedagógusoknak a foglalkoztatását részesíti előnyben.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.