Milliárdokból egészítik ki a KRÉTA-rendszert: "nem tudom, központilag mit akarnak még tudni rólunk"

A néhány hónappal ezelőtt beüzemelt KRÉTA nevű digitális iskolai naplót egészít ki az a szoftver és szolgáltatáscsomag, amelyet most 3,7 milliárd forintért rendelt meg az állami iskolafenntartó – közölte a Klebelsberg Központ a Népszavával.

  • Eduline
MTI / Ujvári Sándor

"A Klebelsberg Központ szeretne haladni a korral, és olyan új lehetőségeket kíván biztosítani a diákok, szülők, gondviselők számára, melyek megfelelnek a XXI. század kihívásainak" – közölte a Népszavával a Klebelsberg Központ. Mint írták, fontosnak tartják, hogy minél szélesebb körben legyenek elérhetők a diákok, szülők és gondviselők számára az oktatási tevékenység során velük kapcsolatban, részükre létrejövő információk, valamint bővíteni szeretnék az elektronikusan intézhető ügyek körét.

Arról nem írtak, hogy mindez miért csak a 900 millióért elkészített KRÉTA beüzemelése után jutott eszükbe és vált fontossá.

Ács Katalin, az iskolaigazgatókat tömörítő Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke szerint teljesen felesleges ilyen drágán bővíteni a KRÉTA-rendszer funkcióit, úgy véli, a pénzügyi és személyzeti adatok most is könnyedén elérhetőek a tankerületek számára. "A szülők is hozzáférnek az e-naplókhoz, és minden másról tájékozódhatnak a KRÉTA-ban. Nem tudom, központilag mit akarnak még tudni rólunk. Hogy hányszor veszünk levegőt?" - mondta.

Ennek nem fognak örülni a tanárok: sok baj van vele, mégis mindenhol használni kell a KRÉTA-t

A Népszava szerint még mindig sok a probléma a köznevelési tanulmányi alaprendszerrel, a KRÉTA-val. Az idei félévtől az összes, tankerületi központok által fenntartott iskolában bevezetik a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használatát - derült ki Rétvári Bence államtitkár Kunhalmi Ágnes (MSZP) kérdéseire adott írásbeli válaszából.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.