Milliárdokból egészítik ki a KRÉTA-rendszert: "nem tudom, központilag mit akarnak még tudni rólunk"

A néhány hónappal ezelőtt beüzemelt KRÉTA nevű digitális iskolai naplót egészít ki az a szoftver és szolgáltatáscsomag, amelyet most 3,7 milliárd forintért rendelt meg az állami iskolafenntartó – közölte a Klebelsberg Központ a Népszavával.

  • Eduline
MTI / Ujvári Sándor

"A Klebelsberg Központ szeretne haladni a korral, és olyan új lehetőségeket kíván biztosítani a diákok, szülők, gondviselők számára, melyek megfelelnek a XXI. század kihívásainak" – közölte a Népszavával a Klebelsberg Központ. Mint írták, fontosnak tartják, hogy minél szélesebb körben legyenek elérhetők a diákok, szülők és gondviselők számára az oktatási tevékenység során velük kapcsolatban, részükre létrejövő információk, valamint bővíteni szeretnék az elektronikusan intézhető ügyek körét.

Arról nem írtak, hogy mindez miért csak a 900 millióért elkészített KRÉTA beüzemelése után jutott eszükbe és vált fontossá.

Ács Katalin, az iskolaigazgatókat tömörítő Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke szerint teljesen felesleges ilyen drágán bővíteni a KRÉTA-rendszer funkcióit, úgy véli, a pénzügyi és személyzeti adatok most is könnyedén elérhetőek a tankerületek számára. "A szülők is hozzáférnek az e-naplókhoz, és minden másról tájékozódhatnak a KRÉTA-ban. Nem tudom, központilag mit akarnak még tudni rólunk. Hogy hányszor veszünk levegőt?" - mondta.

Ennek nem fognak örülni a tanárok: sok baj van vele, mégis mindenhol használni kell a KRÉTA-t

A Népszava szerint még mindig sok a probléma a köznevelési tanulmányi alaprendszerrel, a KRÉTA-val. Az idei félévtől az összes, tankerületi központok által fenntartott iskolában bevezetik a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) használatát - derült ki Rétvári Bence államtitkár Kunhalmi Ágnes (MSZP) kérdéseire adott írásbeli válaszából.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.