Óvodák, ahol nincsenek "kislányok" és "kisfiúk"

Dicséretet kaptak azok a brit óvodák, ahol a gyerekek szabadon választhatnak a fiú- és a lányruhák, a babák és az...

  • Eduline

Dicséretet kaptak azok a brit óvodák, ahol a gyerekek szabadon választhatnak a fiú- és a lányruhák, a babák és az autók közül – adta hírül a The Telegraph.

A közoktatási intézmények ellenőrzéséért felelős Ofsted szerint ezekben az intézményekben az óvodások sokkal jobban ki tudnak bontakozni. Az iskolai ellenőrök szerint már egy 4-5 éves is el tudja dönteni, hogy milyen ruhában érzi jól magát, és hogy fiú- vagy lánynevet szeretne-e.

Mi több, az Ofsted arra bátorít, már óvodás korban mondják ki a szülők és a nevelők, ha a gyerek nincs kibékülve saját nemével. Ott, ahol ezt a kérdést nyitottan kezelik a pedagógusok, és nemi sztereotípiáktól mentesen foglalkoznak a gyerekekkel, az óvodások sokkal jobb eredményt produkálnak – derül ki az intézet felméréséből.

Ezekben az óvodákban azt is természetesen kezelik, ha valakinek egyneműek a szülei, és nyíltan elmagyarázzák, hogyan születhet gyermek két nő vagy két férfi kapcsolatából. Egy amerikai iskolakörzetben is a nemi sztereotípiáktól mentesen nevelik a diákokat – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.