Jogalkotási javaslatokkal Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a jászapáti iskolában...
Jogalkotási javaslatokkal Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult a jászapáti iskolában tapasztalt szegregáció miatt Szabó Máté. "Az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmód követelményének hatékonyabb érvényesíthetősége érdekében jogalkotási javaslatokkal az oktatásért felelős miniszterhez fordult" - áll a közleményben. Szabó Máté az iskola jogellenes működésével kapcsolatban a megyei kormányhivatal vizsgálatát is kérte.
A közlés szerint a halmozottan hátrányos helyzetű, közöttük a tanulók egyre nagyobb hányadát jelentő cigány származású gyermekek többségét Jászapátiban "magatartászavarra" hivatkozva elkülönítik a többiektől. A településen az iskolák összevonása előtt is elkülönítve tanították a tanulók egy részét.
Az ombudsman vizsgálati jelentésében azt írta, hogy az önkormányzat 2007-ben hivatalosan azért vonta össze két iskoláját, hogy a "magatartászavaros" gyermekek elkülöníthetőkké váljanak, és így a "tanulni vágyó" gyermekek számára jobb feltételeket biztosíthassanak. Háromszintű képzési szerkezetet hoztak létre, amelyben a gyerekeket "magatartásuk" alapján sorolták az "egyéni haladású", az "esélyteremtő" és az "általános" tagozat egyes osztályaiba, miközben a "magatartászavaros" tanulókat - más iskolaépületbe helyezve - a többiektől térben, fizikailag is elkülönítették - olvasható a közleményben.
Az ombudsmani jelentés szerint azonban az intézmény pedagógiai programja és egyéb iratok elemzésével kimutatható, hogy valójában az iskola "elcigányosodását" akarták megállítani az intézmény-összevonással, valamint a tehetséggondozás és a felzárkóztatás feladatainak háromszintű osztályrendszerben való ellátásával.
A térbeli elkülönítéssel pedig az akarták elérni, hogy a "magatartászavarosnak" minősített tanulók a tanórák közötti szünetekben se találkozhassanak a többi gyermekkel. Az intézményfenntartó önkormányzat a sajátos osztályba soroláson és a telephelyek közötti speciális munkamegosztáson alapuló rendszer létrehozásával azt is meg akarta előzni, hogy a gyermekeik fejlődési lehetőségeit szem előtt tartó szülők a két intézményből a tanulókat a továbbiakban is elvigyék más települések iskoláiba.
Az iskola gyakorlatában az esélyteremtő osztályok a tananyagot lassúbb tempóban sajátítják el, a súlyponti tantárgyakat - a magyart és a matematikát - az általános osztályokhoz képest kisebb, a készségtárgyakat nagyobb óraszámban tanulják.
A tagozatok elvileg átjárhatók, valójában azonban az esélyteremtőnek nevezett osztályokban tanulóknak legalább a fele nem kapott igazi esélyt arra, hogy "normál" osztályban, azonos tantárgyi struktúrát tanulva, azonos minőségű, színvonalú oktatáshoz jusson. Az átjárhatóság a gyakorlatban egyébként is a szegregáció lényegét nem érintő változást jelent: az átjárás iránya az esélyteremtő "cigányosztályból" az általános tagozatos "cigányosztály" felé mutat - áll a közleményben.
Az ombudsmani jelentés megállapította, hogy "ez az osztályba sorolási rendszer céljában is, eredményében is visszás, jogellenes elkülönítésnek, közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, sérti az azonos minőségű oktatáshoz való jogot".
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
