Itt a döntés: hatéves korban kötelező iskolába menni

Túry Gergely

Elutasította a köznevelési örvény egyes rendelkezései ellen benyújtott ombudsmani indítványokat az Alkotmánybíróság (Ab), amely a többi között kimondta: nem sérti az alaptörvényt a gyermekek hároméves kortól való kötelező óvodai nevelése és az iskolakerülő gyermekkorú diákkal szemben foganatosítható rendőri intézkedés.

A közzétett határozatok szerint Szabó Máté 2012. július 20-án indítványozta a nemzeti köznevelésről szóló törvény több - a kötelező óvodai nevelésre és a tankötelezettség megállapítására vonatkozó - rendelkezésének a megsemmisítését, valamint kérte a törvény hatályba lépésének felfüggesztését.

Továbbá a biztos a rendőrségről szóló törvény – 2013. január 1-jén hatályba lépő – azon részének megsemmisítését kérte, amely arról szól, hogy a rendőr a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül, valamint igazolás nélkül marad távol az iskolától.

Mint a határozatban olvasható, az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelési törvénynek - 2014. szeptember 1-jén hatályba lépő - a hároméves kortól kezdődő óvodai nevelésre vonatkozó bekezdése ellentétes az alaptörvénnyel és felveti a gyermekjogi egyezmény sérelmét is.

Az indítványozó szerint a kötelező óvodai nevelés "nyilvánvalóan" korlátozza a szülőnek a nevelés megválasztásához való jogát. Habár a szülő nevelési joga korlátozható a gyermekek testi és lelki fejlődésének biztosítása érdekében, a harmadik életévben való óvodakezdés azonban nincs figyelemmel a gyermekek életkortól független fejlettségére. Szabó Máté szerint ezért még, ha a korlátozás célja legitimnek tekinthető is, akkor is a módszer – az óvodai nevelés korhatárának leszállítása – e cél elérése érdekében nem minősíthető elengedhetetlenül szükségesnek és azzal nem arányos.

A köznevelési törvény – 2013. január 1-jétől hatályos – tankötelezettséggel kapcsolatos szabálya az ombudsman szerint szintén ellentétes az alaptörvénnyel és a gyermekjogi egyezménnyel, mert a tankötelezettség kezdetéről való döntés már nem a szülő kompetenciájába tartozik, hanem arról az óvoda vezetője vagy egy szakértői bizottság határoz. Szabó Máté szerint ugyanis szülő "akár a szakértőnél is pontosabban tudja megítélni", hogy az iskolakezdés a gyermeke számára nem túlzottan korai-e.

Az óvodai nevelés kapcsán hozott Ab-döntés szerint a napi négyórás foglalkozás általánosságban indokolt "a szocializáció, a majdani iskolai követelményekhez való alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez". A szülő gyermekkel való foglalkozását, nevelési elveit nem gátolja, nem sérti, ellenkezőleg, kiegészíti a közösségben történő nevelés. Amennyiben pedig a gyermek különös érdeke, a családi körülmények indokolják, mód van a felmentésre - írták.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizsgált rendelkezés nem sérti az alaptörvényt és a gyermekjogi egyezményben foglalt "puha kötelezettséggel" is összhangban áll, amely szerint "a felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban, de nem kizárólagosan a szülőkre hárul, azért az állam is és a társadalom is együttes felelősséget visel" - olvasható a határozatban.

Az Ab álláspontja szerint tehát "a korlátozás – a széleskörű felmentési lehetőségre tekintettel – az elérni kívánt célhoz képest nem aránytalan, ezért az indítványt ebben a vonatkozásban elutasította".

Az iskolaérettség megállapításának szabályai kapcsán az Ab a határozatában azt írta: lehetséges, hogy a szülő reálisan értékeli a gyermek képességeit, de a szülő-gyermek viszony sajátos, bensőséges volta miatt akár túl is értékelheti egyes jellemvonásait, vagy éppen nevelési elvei miatt az iskolai közösségben nem látja biztosítottnak a nevelését.

A testület hangsúlyozta, hogy a szülőnek – mint a vizsgálat kezdeményezőjének – a véleményét és álláspontját sem a vizsgálat során, sem annak eredményének értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni. "Az ezzel kapcsolatos elfogulatlan szakmai döntés meghozatala azonban a megfelelő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező bizottságot illeti meg" - olvasható a határozatban.

Az iskolakerülőkkel szembeni rendőri intézkedési lehetőség megteremtésében az ombudsman a gyermekek emberi méltósághoz való jogának és gondoskodáshoz, védelemhez való jogának a sérelmét látja. Emellett a szülők nevelés megválasztásához való jogának a sérelmére is hivatkozik Szabó Máté.

Az Ab kimondta, hogy "nem osztja az indítványozó álláspontját abban a kérdésben, hogy a tanköteles korú gyermekkel szembeni intézkedésnek" az érintett részben foglalt esete "nyilvánvalóan megalázónak, a gyermeket lealacsonyítónak minősülne".

Az említett szabály beiktatása "sem a gyermek, sem a szülő helyzetét, jogait nem érinti hátrányosan, ellenkezőleg, a társadalomban élés feltételeinek betartására nevel" - áll a határozatban.

Az óvodai nevelés kapcsán hozott határozathoz Balogh Elemér alkotmánybíró és Paczolay Péter, az Ab elnöke egy-egy különvéleményt fogalmazott meg, ugyanis nem értenek egyet az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló indítvány elutasításával.