Iskolákat zártak be a durva kínai szmoghelyzet miatt

Szmogriadó van napok óta legalább 40 északkelet-kínai városban, leállítottak több üzemet, és korlátozásokat vezettek be a közlekedésben.

  • eduline/mti
AFP / Greg Baker

Az ország területének csaknem egytizede felett van szmogfelhő, és a meteorológiai intézet szerint a helyzet romlani fog.

A riadót pénteken vezették be a szóban forgó északkeleti városokban, és egyelőre szerdáig tartják érvényben.

Az érintett városokban a gyerekeknek sem kell suliba menniük, míg fennáll a súlyos helyzet.

Kínában gyakoriak a szmogriadók, amit azzal magyaráznak, hogy az ipar nagymértékben támaszkodik a szénre, és sok a régi, a levegőt jelentősen szennyező gépkocsi. A légszennyezés általában az ország északi részén a legsúlyosabb, ahol a legtöbb ipari létesítmény van, és inkább télen, amikor megugrik a városok energiafogyasztása.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.