Hoffmann: ahol nincs elég diák, ott előfordulhatnak összevonások

Azokon a településeken, ahol van nyolc diák, alsó tagozat működni fog, ahol viszont a gyereklétszám nem teszi...

  • Eduline
Kovács Tamás MTI

Azokon a településeken, ahol van nyolc diák, alsó tagozat működni fog, ahol viszont a gyereklétszám nem teszi lehetővé, hogy színvonalasan és gazdaságosan működjön az iskola, ott szóba kerülhetnek intézmény-összevonások - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az oktatási intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat általános vitájában.

Hoffmann Rózsa szerint ennek felmérése a következő félév feladata lesz, ugyanakkor jelezte, hogy nem mechanikusan hajtják ezt végre, hanem egyedi döntéseket hoznak, így egyes esetekben történelmi-tradicionális okokból az állam dönthet úgy, hogy inkább megsegíti a kistelepülést.

A javaslat benyújtásával kapcsolatban elismerte, hogy "rohanni" kellett, szerinte ebből is adódik, hogy nem sikerült minden részletkérdést tisztázni, így kérte a képviselőket, hogy módosító indítványokkal segítsenek. 

Ugyanakkor hangsúlyozta, nem lehet minden egyes helyzetet törvényben szabályozni. Egy kipróbálatlan, de régről ismert rendszer szabályozásáról van szó, majd az élet megmutatja, mit kell a jogszabályban rendezni - tette hozzá az államtitkár, aki szerint többek között attól lesz jó az iskola, hogy visszahozzák az 1985-ben eltörölt tanfelügyeleti rendszert, így az állam információkat kap az oktatási intézmény működéséről.

Az államtitkár ismét nyomatékosította, hogy a fenntartóváltás nem jelent majd fennakadást az oktatási munkában, és kiemelte azt is: nem felel meg a valóságnak úgy beállítani ezt az átalakítást, mint az önkormányzatok kiüresítését és az iskolák jogainak elvételét.

Az ideológiai befolyásolással kapcsolatos ellenzéki hozzászólásokra kijelentette: nincs ilyen szándékuk, nem akarnják kiirtani a színeket a közoktatásból. Nem uniformist, hanem egységes szabályozást kell hozni - hangsúlyozta.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.