Hoffmann Rózsáék "muszájnapközit" hoztak létre Pokorni szerint

Nem a rosszindulat, hanem az aggodalom, a részletek ismeretének hiánya teremt bizonytalanságot a köznevelési...

  • MTI

Nem a rosszindulat, hanem az aggodalom, a részletek ismeretének hiánya teremt bizonytalanságot a köznevelési törvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Pokorni Zoltán szerdán Szegeden.

A most hatályos "kódexjellegű" szabályozást egy lényegesen rugalmasabb kerettörvény váltja fel, így sok részlet kimarad a jogszabályból, amelyeket a kormány vagy a minisztérium rendeletekkel szabályoz majd - mondta az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke egy szegedi középiskolában tartott oktatási fórumon.

Az ország egyik legnagyobb "ellátórendszeréről", 1,2 millió gyerekről és 150 ezer pedagógusról van szó, így érthető, hogy mindenki minden apró kérdést pontosan ismerni akar - mondta a Fidesz alelnöki posztját is betöltő politikus.

Pokorni Zoltán kifejtette, a szétaprózott intézményfenntartói struktúra hozzájárult ahhoz, hogy a hazai oktatás az "otthonról hozott" szociális, társadalmi különbségeket konzerváló rendszerré vált. Erre a törvénytervezet megoldása, hogy az óvoda kivételével az oktatási intézmények állami fenntartásba kerülnek. A politikus azonban ezt nem tartja jó válasznak, mint mondta, jobban örült volna annak, ha az intézményátadás önkéntességen alapul. Az önkormányzati fenntartás ugyanis "egyenválaszok" helyett differenciált megközelítést tesz lehetővé - tette hozzá.

Azt mondta: a törvénytervezetben egyetlen mondatban szerepel annak lehetősége, hogy az önkormányzatok szerződésben vállalhatják az iskolák működtetését. Módosító indítványokkal el szeretnék elérni, hogy ez "végigvonuljon" a jogszabály egész szövegén.

A politikus szerint az önkormányzatok azonban csak akkor fogják vállalni az oktatási intézmények fenntartását, ha az ehhez szükséges forrásokat - például a rezsiköltség vagy a technikai személyzet bérének fedezetét - az állam náluk hagyja.

A magyar oktatási rendszer egyik nagy problémája, hogy nemzetközi összehasonlításban is alacsony a közismereti órák száma. Valahogyan növelni kell az oktatásra fordított időt, a törvénytervezet által létrehozott "muszájnapközi" azonban nem ezt teszi - mondta a bizottsági elnök.

Pokorni Zoltán véleménye szerint az egész napos iskola célja az lenne, hogy azokat programokat, melyeket ma a szülők pénzért vásárolnak meg gyermekeinek, mindenki számára biztosítsa. Jobban tagolhatóvá válna így a nap, a megoldás lehetővé tenné az ismétlés, a gyakorlás, a közösségi programok beiktatását. Ehhez azonban definiálni kellene a feladatokat, és a források biztosítása mellett ellenőrizni azok végrehajtását.

A politikus kijelentette, a pedagógus-életpályamodell bevezetése nem pusztán pénzkérdés. Hosszú évek óta csúszik lefelé a pedagógustársadalom, a tanárok 60 százaléka iskolán kívüli másodállást kénytelen vállalni, hogy el tudja tartani magát és a családját. Tíz éven belül pedig nyugdíjba meg a pedagógusok harmada.

Pokorni Zoltán szerint szükség van a pedagógusképzés átalakítására, az osztatlan képzés bevezetésére. Jelentős ösztöndíjakkal, valamint garantált álláshelyek biztosításával pedig a jók közül a legjobbakat kell a pályára csábítani.

Részben külső szakemberek bevonásával rendszeresen mérni, értékelni kellene a pedagógus munkáját, és kívánatos lenne, ha a többletjövedelmek nagy része is az egyértelmű minőségi követelményekhez kapcsolódna - közölte a politikus.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.