Nem a rosszindulat, hanem az aggodalom, a részletek ismeretének hiánya teremt bizonytalanságot a köznevelési...
Nem a rosszindulat, hanem az aggodalom, a részletek ismeretének hiánya teremt bizonytalanságot a köznevelési törvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Pokorni Zoltán szerdán Szegeden.
A most hatályos "kódexjellegű" szabályozást egy lényegesen rugalmasabb kerettörvény váltja fel, így sok részlet kimarad a jogszabályból, amelyeket a kormány vagy a minisztérium rendeletekkel szabályoz majd - mondta az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke egy szegedi középiskolában tartott oktatási fórumon.
Az ország egyik legnagyobb "ellátórendszeréről", 1,2 millió gyerekről és 150 ezer pedagógusról van szó, így érthető, hogy mindenki minden apró kérdést pontosan ismerni akar - mondta a Fidesz alelnöki posztját is betöltő politikus.
Pokorni Zoltán kifejtette, a szétaprózott intézményfenntartói struktúra hozzájárult ahhoz, hogy a hazai oktatás az "otthonról hozott" szociális, társadalmi különbségeket konzerváló rendszerré vált. Erre a törvénytervezet megoldása, hogy az óvoda kivételével az oktatási intézmények állami fenntartásba kerülnek. A politikus azonban ezt nem tartja jó válasznak, mint mondta, jobban örült volna annak, ha az intézményátadás önkéntességen alapul. Az önkormányzati fenntartás ugyanis "egyenválaszok" helyett differenciált megközelítést tesz lehetővé - tette hozzá.
Azt mondta: a törvénytervezetben egyetlen mondatban szerepel annak lehetősége, hogy az önkormányzatok szerződésben vállalhatják az iskolák működtetését. Módosító indítványokkal el szeretnék elérni, hogy ez "végigvonuljon" a jogszabály egész szövegén.
A politikus szerint az önkormányzatok azonban csak akkor fogják vállalni az oktatási intézmények fenntartását, ha az ehhez szükséges forrásokat - például a rezsiköltség vagy a technikai személyzet bérének fedezetét - az állam náluk hagyja.
A magyar oktatási rendszer egyik nagy problémája, hogy nemzetközi összehasonlításban is alacsony a közismereti órák száma. Valahogyan növelni kell az oktatásra fordított időt, a törvénytervezet által létrehozott "muszájnapközi" azonban nem ezt teszi - mondta a bizottsági elnök.
Pokorni Zoltán véleménye szerint az egész napos iskola célja az lenne, hogy azokat programokat, melyeket ma a szülők pénzért vásárolnak meg gyermekeinek, mindenki számára biztosítsa. Jobban tagolhatóvá válna így a nap, a megoldás lehetővé tenné az ismétlés, a gyakorlás, a közösségi programok beiktatását. Ehhez azonban definiálni kellene a feladatokat, és a források biztosítása mellett ellenőrizni azok végrehajtását.
A politikus kijelentette, a pedagógus-életpályamodell bevezetése nem pusztán pénzkérdés. Hosszú évek óta csúszik lefelé a pedagógustársadalom, a tanárok 60 százaléka iskolán kívüli másodállást kénytelen vállalni, hogy el tudja tartani magát és a családját. Tíz éven belül pedig nyugdíjba meg a pedagógusok harmada.
Pokorni Zoltán szerint szükség van a pedagógusképzés átalakítására, az osztatlan képzés bevezetésére. Jelentős ösztöndíjakkal, valamint garantált álláshelyek biztosításával pedig a jók közül a legjobbakat kell a pályára csábítani.Részben külső szakemberek bevonásával rendszeresen mérni, értékelni kellene a pedagógus munkáját, és kívánatos lenne, ha a többletjövedelmek nagy része is az egyértelmű minőségi követelményekhez kapcsolódna - közölte a politikus.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
