Hoffmann Rózsáék "muszájnapközit" hoztak létre Pokorni szerint

Nem a rosszindulat, hanem az aggodalom, a részletek ismeretének hiánya teremt bizonytalanságot a köznevelési...

  • MTI

Nem a rosszindulat, hanem az aggodalom, a részletek ismeretének hiánya teremt bizonytalanságot a köznevelési törvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Pokorni Zoltán szerdán Szegeden.

A most hatályos "kódexjellegű" szabályozást egy lényegesen rugalmasabb kerettörvény váltja fel, így sok részlet kimarad a jogszabályból, amelyeket a kormány vagy a minisztérium rendeletekkel szabályoz majd - mondta az országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke egy szegedi középiskolában tartott oktatási fórumon.

Az ország egyik legnagyobb "ellátórendszeréről", 1,2 millió gyerekről és 150 ezer pedagógusról van szó, így érthető, hogy mindenki minden apró kérdést pontosan ismerni akar - mondta a Fidesz alelnöki posztját is betöltő politikus.

Pokorni Zoltán kifejtette, a szétaprózott intézményfenntartói struktúra hozzájárult ahhoz, hogy a hazai oktatás az "otthonról hozott" szociális, társadalmi különbségeket konzerváló rendszerré vált. Erre a törvénytervezet megoldása, hogy az óvoda kivételével az oktatási intézmények állami fenntartásba kerülnek. A politikus azonban ezt nem tartja jó válasznak, mint mondta, jobban örült volna annak, ha az intézményátadás önkéntességen alapul. Az önkormányzati fenntartás ugyanis "egyenválaszok" helyett differenciált megközelítést tesz lehetővé - tette hozzá.

Azt mondta: a törvénytervezetben egyetlen mondatban szerepel annak lehetősége, hogy az önkormányzatok szerződésben vállalhatják az iskolák működtetését. Módosító indítványokkal el szeretnék elérni, hogy ez "végigvonuljon" a jogszabály egész szövegén.

A politikus szerint az önkormányzatok azonban csak akkor fogják vállalni az oktatási intézmények fenntartását, ha az ehhez szükséges forrásokat - például a rezsiköltség vagy a technikai személyzet bérének fedezetét - az állam náluk hagyja.

A magyar oktatási rendszer egyik nagy problémája, hogy nemzetközi összehasonlításban is alacsony a közismereti órák száma. Valahogyan növelni kell az oktatásra fordított időt, a törvénytervezet által létrehozott "muszájnapközi" azonban nem ezt teszi - mondta a bizottsági elnök.

Pokorni Zoltán véleménye szerint az egész napos iskola célja az lenne, hogy azokat programokat, melyeket ma a szülők pénzért vásárolnak meg gyermekeinek, mindenki számára biztosítsa. Jobban tagolhatóvá válna így a nap, a megoldás lehetővé tenné az ismétlés, a gyakorlás, a közösségi programok beiktatását. Ehhez azonban definiálni kellene a feladatokat, és a források biztosítása mellett ellenőrizni azok végrehajtását.

A politikus kijelentette, a pedagógus-életpályamodell bevezetése nem pusztán pénzkérdés. Hosszú évek óta csúszik lefelé a pedagógustársadalom, a tanárok 60 százaléka iskolán kívüli másodállást kénytelen vállalni, hogy el tudja tartani magát és a családját. Tíz éven belül pedig nyugdíjba meg a pedagógusok harmada.

Pokorni Zoltán szerint szükség van a pedagógusképzés átalakítására, az osztatlan képzés bevezetésére. Jelentős ösztöndíjakkal, valamint garantált álláshelyek biztosításával pedig a jók közül a legjobbakat kell a pályára csábítani.

Részben külső szakemberek bevonásával rendszeresen mérni, értékelni kellene a pedagógus munkáját, és kívánatos lenne, ha a többletjövedelmek nagy része is az egyértelmű minőségi követelményekhez kapcsolódna - közölte a politikus.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.