Ilyen változások jönnek 2013-tól: testnevelés, tankötelezettség, államosítás

MTI

Ellenőrizni fogják a mindennapos testnevelésórák megtartását a gyermekek érdekében - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a fővárosban csütörtökön kezdődött kétnapos országos szakmai tanévnyitón. A változásokat ismertetve - A tanév itt kezdődik címmel tartott tanácskozáson - emlékeztetett arra, hogy szeptembertől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon kötelező lesz megszervezni a mindennapos testnevelést.

Az oktatási államtitkár azt kérte az intézményvezetőktől, ezek az órák ne maradjanak el; ezt ellenőrizni is fogják a gyerekek érdekében. Ahol nincs elegendő kapacitás, ott a helyi sportlétesítményekkel kell együttműködni - mondta. A tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón kérdésre kifejtette: az Új Széchenyi Terv keretében 12 milliárd forint áll rendelkezésre tornatermek építésére.

Olyan program előkészítése is elkezdődött - tette hozzá -, hogy az iskolatanszerek, az ingyen tankönyv mellett a tornaszereket is ingyen kapják a rászoruló diákok az államtól. A 2012/2013-as tanév legfontosabb időpontjait itt nézhetitek meg.

A tanévnyitón hangsúlyozta még: a magyar fiatalok csaknem 50 százaléka küszködik valamilyen betegséggel, és ezek zöme nem alakult volna ki, ha eleget mozognának. A most induló tanévben megkezdődik a külső szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet visszaállításának előkészítése is - mondta az oktatási államtitkár. Az új rendszer 2013-tól a pedagógus életpályamodellel együtt már "teljes üzemmódban" működik majd - jelezte.

A tanév feladatai közé sorolta a közösségi munkára való felkészülést. Bár a törvény ezt csak 2016-tól teszi az érettségi feltételévé, de "bölcsen teszi az az iskola, amelyik már ráhangolódik a programra" - mondta.

Állami iskolák: január elsejétől

Az őszi hónapokra hárul a tankerületi igazgatóságok megszervezése - jelezte, hozzátéve: ebben az időszakban várhatók az önkormányzati döntések arról, hogy a 3 ezer lakosnál nagyobb települések akarják-e működtetni az intézményeket.

Az állami fenntartásba vételt ugyanakkor igyekeznek úgy előkészíteni, hogy ebből a gyerekek és a tanárok ne vegyenek észre semmit - közölte, hangsúlyozva: a szülők szabad iskolaválasztását a törvény nem korlátozza. 

MTI Fotó: Soós Lajos

Januártól fel kell gyorsítani a pedagógiai programok és tantervek átdolgozását - fűzte hozzá Hoffmann Rózsa, jelezve: a tartalmi szabályozás alapján új tankönyvek jelennek meg felmenő rendszerben. Kérdésre válaszolva a tanácskozás szünetében elmondta: az utolsó simításokat végzik a kerettanterveken, amelyek szeptemberben biztosan megjelennek.

Hoffmann Rózsa a mintegy 1.600 résztvevő előtt az új oktatási törvények megalkotását felidézve kiemelte: a cél a megújulás, a minőség javítása, a versenyképesség biztosítása, valamint a nemzeti középosztály megerősödése, a leszakadó rétegek felemelése és az igazságosság.

Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár kitért arra, hogy szeptembertől lép életbe a tankötelezettség 16 éves felső korhatára, majd januártól hatályos az intézményvezetők kinevezésének új rendje. Az intézmények állami fenntartásba vételéről azt mondta: azok tulajdonjoga a helyi önkormányzatoknál marad, azaz "az iskola helyi iskola marad". Kitért arra is, az ősz folyamán "átmeneti törvényi szabályozásra" lehet számítani, amely kezeli a kistérségi és a többcélú intézmények helyzetét. 

Kérdésre azt mondta: vannak olyan egyszeri jelenségek, amelyeket kezelni kell. Példaként említette, hogy mi lesz azokkal a kistérségi társulásokkal, amelyek az önkormányzati törvény alapján megszűnnek, vagy nem kötelezően látnak el feladatokat, tulajdonuk milyen feltételek mellett kerül át egy adott önkormányzathoz, vagy hogyan lehet átszervezni a többcélú intézményeket. Az önálló törvényjavaslatot az oktatási államtitkárság nyújtja majd be - jelezte. 

Az új rendszer januári indulásával a pedagógusok bérezéséről azt mondta: az állami szektorban meggondolandó, hogy ha nem is az új óraszámok, és foglalkoztatási keret alapján, de a pedagógusokat a teljesítmény - azaz a megtartott órák szerint - és ne a gyermekszámhoz igazítva finanszírozzák. A nem állami fenntartású, egyházi, magán és alapítványi iskolák tekintetében tárgyalások folynak az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a nemzetgazdasági tárca között. Azt a megoldást keresik, ami tanév közben a legkevésbé zavarja meg az oktatás-nevelés folyamatát - mondta a helyettes államtitkár. 

"Tetszhalott állapotban" van az ellenőrzés?

Jövő szeptembertől hatályosak a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek szabályozási elemei, megváltozik a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fogalmi meghatározása. A tankönyvellátás változásai, a tankönyvek ingyenessé válása szintén 2013 szeptemberétől várható, és ekkor indulnak el a közoktatási Híd-programok - sorolta. 

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke arról beszélt, hogy a közoktatásban az ellenőrzési rendszer jelenleg "tetszhalott állapotban van". Egy korábban működő mechanizmust szeretnének megújítani, visszailleszteni a közoktatás rendszerébe - közölte. A változások szakmai okai között említette, hogy nincs egységes szemlélet a szakmai értékelésnél, ellenőrzésnél.

Újdonság lesz az országos pedagógiai ellenőrzés: ez ötévente ismétlődő vizsgálat lesz, és minden köznevelési feladatot ellátó intézményre, vezetőjére, az ott dolgozókra vonatkozik majd. Az alapvető cél, hogy a pedagógus érdemi, szakmai visszajelzést kapjon a munkájáról - jelezte az OH elnöke, aki megjegyezte: a rendszert uniós források bevonásával dolgozzák ki.