A sors olykor kegyetlen tréfát űz a feltalálókkal, akik miközben a valami új dolgot kutatnak és fejlesztenek, saját találmányuk áldozatai lesznek.
Marie Curie (1867-1934)
Madame Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott, és az első valaha élt ember, aki két Nobel-díjban is részesült. Ám ő is saját – illetve férjével, Pierre Curie-vel közös – felfedezéseibe, a radioaktivitás tanulmányozásába halt bele. A lengyel származású Marie Curie-Sklodowska fedezte fel a rádiumot és a polóniumot. Mindkettő erősen radioaktív kémiai elem – amiről akkoriban mit sem tudtak. Curie kísérletezett a radon gázzal is, amely a rádiumból keletkezik. A radioaktív sugárzás vezetett 1934. július 4-ei halálához, ekkor 66 éves volt. Halálának oka aplasztikus anaemia volt, ami a csontvelő elégtelenségét jelenti. A betegség a vérsejtek termelődésének csökkenéséhez, illetve sejtpusztuláshoz vezet.
Horace Lawson Hunley (1823-1863)
Ő volt a katonai tengeralattjáró feltalálója. A jogászként, törvényhozóként és mérnökként is ismert H. L. Hunley a konföderációs hadsereg, azaz a déliek hadi fejlesztéseiben vett részt. Ekkor dolgozta ki a tengeralattjáróját. Az első teszteléskor a kilenctagú legénységből öten haltak meg. A második kísérlet alkalmából már Hunley is a fedélzeten volt, és megpróbálták áttörni az északiak blokádját a Charlestoni-öbölben. Ezúttal azonban mindenki odaveszett a legénységből, a tervezővel együtt.
Alekszandr Bogdanov (1873-1928)
Alexander Bogdanov polihisztor volt, politikusként és íróként is szerencsét próbált, de a tanári, a közgazdász és a filozófusi pályán is megfordult, mielőtt az orvostudományba mélyedt. Az örök fiatalság titkát szerette volna megfejteni, így kezdett el saját magán vérátömlesztést végezni. Azt tapasztalta, hogy ereje megújult, teste szinte megfiatalodott. A 12. vérátömlesztés során TBC-vel és maláriával fertőzött beteg ember vérét kapta, akinek a vércsoportja sem egyezett az övével. (Az ilyen sikertelen vérátömlesztések miatt fordult a téma felé Karl Landsteiner, így jutott el a vércsoportokkal kapcsolatos felfedezésig, amiért Nobel-díjat kapott.)
William Bullock (1813-1867)
A New York-i születésű William Bullock találta fel a Bullock-féle rotációs nyomdát, vagyis a rotációs sajtót, ami forradalmasította a napilapok kiadását. A legenda szerint Bullock vagy belerúgott a gépébe, vagy véletlenül kapta el a gép az egyik lábát. A seb elfertőződött és hamarosan meghalt a feltaláló.
Charles Justice
Charles Justice 1911. november 9-én halt meg áramütéstől a maga készítette villamosszékben. A Kr. e. 208-ban kivégzett kínai Li Szi az általa kidolgozott Öt Fájdalom módszerével szenvedett ki, nem túl kellemes körülmények között.
Franz Reichelt (1879 – 1912)
A szabómester egy ejtőernyő kifejlesztésén dolgozott. Számos kísérletet végzett bábukkal, ezek azonban többnyire sikertelenek voltak. Egy kísérletet akart tenni az Eiffel-toronyból is, a helyszínen megjelent újságírók miatt úgy döntött, ő maga teszteli az ejtőernyő prototípusát, az előzetesen megbeszélt bábu helyett. A kísérlete ezúttal sem sikerült, lezuhant. Állítólag már zuhanás közben szívinfarktust kapott.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
