szerző:
Eduline

A sors olykor kegyetlen tréfát űz a feltalálókkal, akik miközben a valami új dolgot kutatnak és fejlesztenek, saját találmányuk áldozatai lesznek.

Pierre és Marie Curie

Marie Curie (1867-1934)
Madame Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott, és az első valaha élt ember, aki két Nobel-díjban is részesült. Ám ő is saját – illetve férjével, Pierre Curie-vel közös – felfedezéseibe, a radioaktivitás tanulmányozásába halt bele. A lengyel származású Marie Curie-Sklodowska fedezte fel a rádiumot és a polóniumot. Mindkettő erősen radioaktív kémiai elem – amiről akkoriban mit sem tudtak. Curie kísérletezett a radon gázzal is, amely a rádiumból keletkezik. A radioaktív sugárzás vezetett 1934. július 4-ei halálához, ekkor 66 éves volt. Halálának oka aplasztikus anaemia volt, ami a csontvelő elégtelenségét jelenti. A betegség a vérsejtek termelődésének csökkenéséhez, illetve sejtpusztuláshoz vezet.

Horace Lawson Hunley (1823-1863)
Ő volt a katonai tengeralattjáró feltalálója. A jogászként, törvényhozóként és mérnökként is ismert H. L. Hunley a konföderációs hadsereg, azaz a déliek hadi fejlesztéseiben vett részt. Ekkor dolgozta ki a tengeralattjáróját. Az első teszteléskor a kilenctagú legénységből öten haltak meg. A második kísérlet alkalmából már Hunley is a fedélzeten volt, és megpróbálták áttörni az északiak blokádját a Charlestoni-öbölben. Ezúttal azonban mindenki odaveszett a legénységből, a tervezővel együtt.

Ezeket is el kell olvasnod

A történelem nagy pillanatai sosem látott szemszögből

Meddig élnéd túl egy koporsóban, ha élve eltemetnének?

Újra egy magyaron a világ szeme: bebizonyította Einstein elméletét

Végre kiderült Stonehenge titka?

Ez a hat ember mentette meg a világot egy nagy katasztrófától

Alekszandr Bogdanov (1873-1928)
Alexander Bogdanov polihisztor volt, politikusként és íróként is szerencsét próbált, de a tanári, a közgazdász és a filozófusi pályán is megfordult, mielőtt az orvostudományba mélyedt. Az örök fiatalság titkát szerette volna megfejteni, így kezdett el saját magán vérátömlesztést végezni. Azt tapasztalta, hogy ereje megújult, teste szinte megfiatalodott. A 12. vérátömlesztés során TBC-vel és maláriával fertőzött beteg ember vérét kapta, akinek a vércsoportja sem egyezett az övével. (Az ilyen sikertelen vérátömlesztések miatt fordult a téma felé Karl Landsteiner, így jutott el a vércsoportokkal kapcsolatos felfedezésig, amiért Nobel-díjat kapott.)

William Bullock (1813-1867)
A New York-i születésű William Bullock találta fel a Bullock-féle rotációs nyomdát, vagyis a rotációs sajtót, ami forradalmasította a napilapok kiadását. A legenda szerint Bullock vagy belerúgott a gépébe, vagy véletlenül kapta el a gép az egyik lábát. A seb elfertőződött és hamarosan meghalt a feltaláló.

 

Charles Justice
Charles Justice 1911. november 9-én halt meg áramütéstől a maga készítette villamosszékben. A Kr. e. 208-ban kivégzett kínai Li Szi az általa kidolgozott Öt Fájdalom módszerével szenvedett ki, nem túl kellemes körülmények között.

Franz Reichelt (1879 – 1912)
A szabómester egy ejtőernyő kifejlesztésén dolgozott. Számos kísérletet végzett bábukkal, ezek azonban többnyire sikertelenek voltak. Egy kísérletet akart tenni az Eiffel-toronyból is, a helyszínen megjelent újságírók miatt úgy döntött, ő maga teszteli az ejtőernyő prototípusát, az előzetesen megbeszélt bábu helyett. A kísérlete ezúttal sem sikerült, lezuhant. Állítólag már zuhanás közben szívinfarktust kapott.