Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A kép alá óránként érkeztek tőletek a kommentek, amik a kiírást igyekeznek értelmezni.
Az egy dolog, hogy óvodàt soha nem lehet időben zàrni, mert mindig van valaki, aki "dugóba" kerül. De ha a kedves szülő az óvoda udvaràn beszélget, míg a kedvenc csemete felfordìtja azt, igen csak érdekes felelősségi helyzetek alakulnak ki. Amikor pedig apukàk pótolni vélik a pótolhatatlant, és beàllnak jàtszani, végképp kialakul a kàosz. Az óvoda udvara bàrmilyen furcsa, valóban nem jàtszótér. Legalàbbis a szó hétköznapi értelmében, nagyon nem.
- Így vélekedik egyik ovasónk a képről.
Jogos a felvetés, hiszen számtalan helyzet és jogi incidens vizsgálja annak körülményét, hogy meddig a pedagógus és mikortól a szülő felelőssége a gyerek épsége. Az intézmények igyekeznek minél jobban vigyázni tanulóikra addig, amíg az ő hatáskörükbe tartoznak, de onnantól kezdve, hogy megérkezik a szülő, de a gyerek még az óvoda területén van, kié a felelősség?
Nem értem mi a gond, ezt a mi óvodánkban is jelzik, onnantól, hogy a szülő átvette a gyereket el is kell indulni haza, mert innentől nem az óvoda felelőssége a gyerekre vigyázni, viszont amíg bent van a gyerek és tovább mászókazik, ha bármi történik már vita lehet abból, hogy kinek kellett volna a gyerekre figyelni. Ha ezt sokan nem értik, kénytelen kiírni az óvoda. - fogalmazza meg a helyzetet egy másik követőnk.
A képre azonban több komment is érkezett, mely azt gondolja, lustaságról/kekeskedésről/értetlenségől van szó. Mindenesetre azokat a hozzászólásokat, melyek azt kérik, hogy ezt a kérés más módon (személyesen) és érthetőbben kommunikálják, érdemes lehet megszívlelni.
Ha nektek is van a képhez hozzászólásoktok, várjuk véleményeteket kommentben az Eduline Facebook oldalán, vagy itt hozzászólásban a cikk alatt.
