Facebook-robbanás lett az óvodai képből

Csütörtökön töltöttük fel Facebook-oldalunkra azt a képet, amit egy szemfüles olvasónk csípett el egy magyarországi óvoda bejáratán. A kép a következő:

  • Eduline

 

A kép alá óránként érkeztek tőletek a kommentek, amik a kiírást igyekeznek értelmezni.

Az egy dolog, hogy óvodàt soha nem lehet időben zàrni, mert mindig van valaki, aki "dugóba" kerül. De ha a kedves szülő az óvoda udvaràn beszélget, míg a kedvenc csemete felfordìtja azt, igen csak érdekes felelősségi helyzetek alakulnak ki. Amikor pedig apukàk pótolni vélik a pótolhatatlant, és beàllnak jàtszani, végképp kialakul a kàosz. Az óvoda udvara bàrmilyen furcsa, valóban nem jàtszótér. Legalàbbis a szó hétköznapi értelmében, nagyon nem.

- Így vélekedik egyik ovasónk a képről.

Jogos a felvetés, hiszen számtalan helyzet és jogi incidens vizsgálja annak körülményét, hogy meddig a pedagógus és mikortól a szülő felelőssége a gyerek épsége. Az intézmények igyekeznek minél jobban vigyázni tanulóikra addig, amíg az ő hatáskörükbe tartoznak, de onnantól kezdve, hogy megérkezik a szülő, de a gyerek még az óvoda területén van, kié a felelősség?

Nem értem mi a gond, ezt a mi óvodánkban is jelzik, onnantól, hogy a szülő átvette a gyereket el is kell indulni haza, mert innentől nem az óvoda felelőssége a gyerekre vigyázni, viszont amíg bent van a gyerek és tovább mászókazik, ha bármi történik már vita lehet abból, hogy kinek kellett volna a gyerekre figyelni. Ha ezt sokan nem értik, kénytelen kiírni az óvoda. - fogalmazza meg a helyzetet egy másik követőnk.

A képre azonban több komment is érkezett, mely azt gondolja, lustaságról/kekeskedésről/értetlenségől van szó. Mindenesetre azokat a hozzászólásokat, melyek azt kérik, hogy ezt a kérés más módon (személyesen) és érthetőbben kommunikálják, érdemes lehet megszívlelni.

Ha nektek is van a képhez hozzászólásoktok, várjuk véleményeteket kommentben az Eduline Facebook oldalán, vagy itt hozzászólásban a cikk alatt.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.