Csütörtökön töltöttük fel Facebook-oldalunkra azt a képet, amit egy szemfüles olvasónk csípett el egy magyarországi óvoda bejáratán. A kép a következő:
A kép alá óránként érkeztek tőletek a kommentek, amik a kiírást igyekeznek értelmezni.
Az egy dolog, hogy óvodàt soha nem lehet időben zàrni, mert mindig van valaki, aki "dugóba" kerül. De ha a kedves szülő az óvoda udvaràn beszélget, míg a kedvenc csemete felfordìtja azt, igen csak érdekes felelősségi helyzetek alakulnak ki. Amikor pedig apukàk pótolni vélik a pótolhatatlant, és beàllnak jàtszani, végképp kialakul a kàosz. Az óvoda udvara bàrmilyen furcsa, valóban nem jàtszótér. Legalàbbis a szó hétköznapi értelmében, nagyon nem.
- Így vélekedik egyik ovasónk a képről.
Jogos a felvetés, hiszen számtalan helyzet és jogi incidens vizsgálja annak körülményét, hogy meddig a pedagógus és mikortól a szülő felelőssége a gyerek épsége. Az intézmények igyekeznek minél jobban vigyázni tanulóikra addig, amíg az ő hatáskörükbe tartoznak, de onnantól kezdve, hogy megérkezik a szülő, de a gyerek még az óvoda területén van, kié a felelősség?
Nem értem mi a gond, ezt a mi óvodánkban is jelzik, onnantól, hogy a szülő átvette a gyereket el is kell indulni haza, mert innentől nem az óvoda felelőssége a gyerekre vigyázni, viszont amíg bent van a gyerek és tovább mászókazik, ha bármi történik már vita lehet abból, hogy kinek kellett volna a gyerekre figyelni. Ha ezt sokan nem értik, kénytelen kiírni az óvoda. - fogalmazza meg a helyzetet egy másik követőnk.
A képre azonban több komment is érkezett, mely azt gondolja, lustaságról/kekeskedésről/értetlenségől van szó. Mindenesetre azokat a hozzászólásokat, melyek azt kérik, hogy ezt a kérés más módon (személyesen) és érthetőbben kommunikálják, érdemes lehet megszívlelni.
Ha nektek is van a képhez hozzászólásoktok, várjuk véleményeteket kommentben az Eduline Facebook oldalán, vagy itt hozzászólásban a cikk alatt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
