Keményen visszavágott a minisztériumnak a Történelemtanárok Egylete

A Történelemtanárok Egyletével (és számos más, évtizedek óta működő pedagógus szakmai szervezettel) a minisztérium semmilyen módon nem egyeztetett a Nemzeti alaptanterv koncepciójáról - reagált a szervezet arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, az új alaptantervről folyamatos az egyeztetés magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel.

  • Eduline
Fülöp Máté

Ahogy azt szerda reggel megírtuk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében azt írta, "a szakmai eljárások és egyeztetések szerint, a „szakmai nyilvánosság teljes, ütemezett bevonásával” történik az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

A tárca szerint folyamatosak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel. „A koncepciótervezetét Csépe Valéria professzor asszony, köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos több szakmai fórumon ismertette, beleértve Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottságát, valamint az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Pedagógiai Tudományos Bizottságát” - írták, hozzátéve: a koncepcióra érkezett javaslatokról és együttműködési szándékokról azóta is folyamatos az egyeztetés a magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel, jelenleg és egészen az év végéig folyik a koncepció mélyítése, bővítése.

A Történelemtanárok Egylete Facebook-oldalán reagált a minisztériumi közleményre. "A Történelemtanárok Egyletével (és számos más, évtizedek óta működő pedagógus szakmai szervezetettel) a minisztérium semmilyen módon nem egyeztetett Nemzeti Alaptanterv koncepciójáról. Az idézett állítás ("a koncepcióra érkezett javaslatokról és együttműködési szándékokról azóta is folyamatos az egyeztetés a magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel" - a szerk.) tehát nem felel meg a valóságnak. Vagyis nem igaz. A közlemény hazudik" - írják.

Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?

Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.