Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete száz iskoláról tud, ahol nincs elég informatikatanár, ezért valahol csak szabálytalan helyettesítéssel tudnak órát tartani.
A kerettantervek módosítása következtében a korábbi csökkentést kompenzálva ismét növekedett az informatikaórák száma a szakgimnáziumokban. Ez azonban kihívás elé állított több iskolát - derült ki az ISZTE főtitkára, Bánhidi Sándorné Vasárnapi Híreknek adott nyilatkozatából.
Az informatika terén egyébként is nagy a szakemberhiány, ez igaz az iskolákra is: a megfelelő szaktudással rendelkezők nem keresnek annyit a közoktatásban, mint ha a versenyszférában helyezkedne el. Az általános iskolákban lett rosszabb a helyzet, ugyanis nem engedték a nem pedagógus végzettségű informatikusokat tanítani, csak középiskolákban folytathatták a munkát.
Már most félnek a tanárok a jövő tanévtől a science tantárgy miatt
Egyelőre átszervezésekkel igyekeznek megoldani, hogy a természettudományos tantárgyak csökkentése miatt ne legyenek elbocsátások, de így is beindult egy kisebb vándorlás a tanárok között. Bár lehetett tartani attól, hogy kirúgásokkal kezdődik a tanév sok tanár számára - a Civil Közoktatási Platform már tud esetekről - a nekünk nyilatkozó tanárok szerint egyelőre mindenkinek találtak elegendő munkát a komplex természettudományos tantárgy bevezetése, és a többi természettudományos tantárgy részbeni felszámolása ellenére.
Száz olyan iskoláról tud a szervezet, ahol tanárt keresnek az igazgatók, pedig már elkezdődött a tanév. Valahol nem informatikatanár tartja így az órát, de olyan esetről is tud, hogy valahol egy gimnazista ment el egy általános iskolába órát tartani.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke figyelmeztetett, hogy "ez csak a jéghegy csúcsa" - olvasható a VH-ben. Természettudományos, idegennyelv- és matematikatanárokból már egy ideje hiány van - tette hozzá.
Egyelőre az enyhített az iskolák gondjain - más szempontból pedig gondot okozott -, hogy csökkent a szakgimnáziumokban a természettudományos tárgyak óraszáma, így egyes településeken még felesleges tanárok is lettek, akik többnyire gimnáziumokban találtak állást - derül ki Mendrey által tapasztaltakból. Vidéken azonban ennek ellenkezője vált bevett gyakorlattá, a tanárok már ingáznak egyes iskolák között.
PSZ: Azt sem tudják az iskolák, hogy hány tanárral dolgoznak szeptembertől
A szakgimnáziumok pontos tanterv hiányában bizonytalansággal várják a tanévet, a Pedagógus Szakszerveze attól tart, hogy tanárok vesztik majd el az állásukat. Galló Istvánné, a PSZ elnöke szerint "a szakképzést nyújtó iskolák átalakítása miatt a tanárok nem tudnak tervezni, mert még nem jelentek meg a szakmai és közismereti tantervek."
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
