Kritikus a helyzet az iskolákban: elfogytak a tanárok, valahol diák tartott órát

Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete száz iskoláról tud, ahol nincs elég informatikatanár, ezért valahol csak szabálytalan helyettesítéssel tudnak órát tartani.

  • Eduline
Czunyiné Bertalan Judit digitális digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos egy informatikaórán, nem sokkal helyettes-államtitkári posztjáról való távozása után.
MTI: Ujvári Sándor

A kerettantervek módosítása következtében a korábbi csökkentést kompenzálva ismét növekedett az informatikaórák száma a szakgimnáziumokban. Ez azonban kihívás elé állított több iskolát - derült ki az ISZTE főtitkára, Bánhidi Sándorné Vasárnapi Híreknek adott nyilatkozatából.

Az informatika terén egyébként is nagy a szakemberhiány, ez igaz az iskolákra is: a megfelelő szaktudással rendelkezők nem keresnek annyit a közoktatásban, mint ha a versenyszférában helyezkedne el. Az általános iskolákban lett rosszabb a helyzet, ugyanis nem engedték a nem pedagógus végzettségű informatikusokat tanítani, csak középiskolákban folytathatták a munkát.

Már most félnek a tanárok a jövő tanévtől a science tantárgy miatt

Egyelőre átszervezésekkel igyekeznek megoldani, hogy a természettudományos tantárgyak csökkentése miatt ne legyenek elbocsátások, de így is beindult egy kisebb vándorlás a tanárok között. Bár lehetett tartani attól, hogy kirúgásokkal kezdődik a tanév sok tanár számára - a Civil Közoktatási Platform már tud esetekről - a nekünk nyilatkozó tanárok szerint egyelőre mindenkinek találtak elegendő munkát a komplex természettudományos tantárgy bevezetése, és a többi természettudományos tantárgy részbeni felszámolása ellenére.

Száz olyan iskoláról tud a szervezet, ahol tanárt keresnek az igazgatók, pedig már elkezdődött a tanév. Valahol nem informatikatanár tartja így az órát, de olyan esetről is tud, hogy valahol egy gimnazista ment el egy általános iskolába órát tartani.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke figyelmeztetett, hogy "ez csak a jéghegy csúcsa" - olvasható a VH-ben. Természettudományos, idegennyelv- és matematikatanárokból már egy ideje hiány van - tette hozzá.

Egyelőre az enyhített az iskolák gondjain - más szempontból pedig gondot okozott -, hogy csökkent a szakgimnáziumokban a természettudományos tárgyak óraszáma, így egyes településeken még felesleges tanárok is lettek, akik többnyire gimnáziumokban találtak állást - derül ki Mendrey által tapasztaltakból. Vidéken azonban ennek ellenkezője vált bevett gyakorlattá, a tanárok már ingáznak egyes iskolák között.

PSZ: Azt sem tudják az iskolák, hogy hány tanárral dolgoznak szeptembertől

A szakgimnáziumok pontos tanterv hiányában bizonytalansággal várják a tanévet, a Pedagógus Szakszerveze attól tart, hogy tanárok vesztik majd el az állásukat. Galló Istvánné, a PSZ elnöke szerint "a szakképzést nyújtó iskolák átalakítása miatt a tanárok nem tudnak tervezni, mert még nem jelentek meg a szakmai és közismereti tantervek."

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.