Cigány diákot sem vettek volna fel a kispesti Waldorf-iskolába?

Szeptember végén szabott ki ötvenezer forintos bírságot az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a kispesti Waldorf-iskolára, mert nem vettek fel egy leszbikus szülők által nevelt fiút.

  • Eduline
Túry Gergely

A Szivárványcsaládokért Alapítvány és a Labrisz Leszbikus Egyesület október 22-én kerekasztal-beszélgetést szervezett az érintett édesanya, egy szociális szakemberként dolgozó Waldorf-szülő, Boros Viktória pedagógus, emberi jogi aktivista, valamint Vekerdy Tamás pszichológus részvételével - számolt be róla a vs.hu.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kispesti Waldorf-iskola eredetileg azzal az indokkal utasította el a leszbikus szülők által nevelt fiút, hogy a többiek kiközösítenék. A diák édesanyja a beszélgetésen kiemelte, hogy a döntést hozó tanár az Egyenlő Bánásmód Hatóság tárgyalásán azt mondta, ha egy roma diák jelentkezett volna, hasonló okokból őt sem vette volna fel. Ezt azzal indokolta, hogy az osztály, ahova a fiú került volna, "rendkívül zűrös, tele van nehéz gyerekekkel", és a tanár úgy érezte, nem tudna vállalni még egy "nehéz gyereket" - bár nem tudta pontosan megindokolni, miért tartja nehéz esetnek az új diákot, és azt is beismerte, hogy még sosem volt dolga szivárványcsaládból érkező diákkal.

A kerekasztal-beszélgetésen kiderült, hogy mégsem egyedi esetről volt szó, egy másik leszbikus pár is arról számolt be, hogy lányukat egy másik Waldorf-iskolából utasították el. A döntést az intézményben azzal indokolták, hogy a diák "problémás", ugyanis a szülei elváltak. A lányt végül egy másik Waldorf-iskolába vették fel, ahol a szülők nem árultak el részleteket a családi állapotukról.

Vekerdy Tamás szerint a Magyar Waldorf Szövetségnek folyamatosan figyelnie kellene a Waldorf-iskolákat, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Itthon az osztályfőnökök általában egyedül döntenek a felvételizőkről, míg a németországi Waldorf-iskolákban - amelyek mintáját a magyar intézmények is követik- felvételi bizottságok dolgoznak.

"Magyarországon nagyon gyorsan terjedtek el a Waldorf-iskolák, így nem volt idő a sok új tanár kiképzésére a waldorfi értékeknek megfelelően" - mutatott rá Vekerdy. A szakember szerint sok esetben a Waldorf-pedagógia alapjait egyszerű dogmaként követik, amitől a rendszer rugalmatlanná válik, és nem tudja kezelni az ehhez hasonló helyzeteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.