A jövő végzőseinek már digitális érettségit kell tenniük, az első szakgimisek kötelező emelt szintű szakmai érettségit tesznek, mégis nehezebb lehet számukra a továbbtanulás. Érkezik a kötelező emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga is, ha valaki tovább szeretne tanulni.
Nagyon sok változást próbál átnyomni a kormány az előttünk álló kétéves időszakban, aminek kardinális része lesz a Nemzeti alaptanterv átalakítása. A cél a diákok terheinek a csökkentése, de ez a kép nehezen rajzolódik ki úgy, ha rengeteg új elvárást támasztanak a diákok elé.
Digitális érettségi
Az eddig megismert módosítási javaslatok közül talán a Digitális Oktatási Stratégia hozományaként bevezetendő digitális érettségi tűnik a legkevésbé ördögtől valónak. A kihívást egyedül az jelentheti, hogy korábban senki sem oldott meg hasonló típusú feladatokat. Már megkezdődtek azok a vizsgálatok, hogy milyen megoldással lehetne kiváltani a kézzel írt vagy rajzolós feladatokat. A 2019-2020-ban ráadásul csak választható lesz, tehát azok pontszámaival kell versenyeznie a felvételi során a digitális érettségizőknek, akik a hagyományos érettségit írják.
Szakmai érettségi
2017-ben már lesz olyan szakgimnáziumi tanuló, akinek le kellett raknia a tanult szakmájában egy emelt szintű érettségi tárgyat is, ha tovább szeretne tanulni. Az elsőknek nem lesz könnyű felkészülni, ugyanis még csak idén körvonalazódott, hogy mit fognak tőlük számonkérni - noha két éven belül nem lehetne változtatnia a kormánynak. Az első mintafeladatok is most kerülte feltöltésre, pedig már csak szűk 7 hónap van az érettségiig.
Továbbtanulás?
A természettudományos tárgyak szakgimnáziumi háttérbe szorulása miatt sokat szűkülnek az ilyen intézménybe járó diákok továbbtanulási lehetőségei. A néhány tanított tárgy csak a tanult szakmájuknak megfelelő lehet, így viszont sokkal nehezebb lesz átképezniük magukat, ha mégis pályát módosítanának a középiskola végén.
Egyre több felsőoktatási intézmény követelhet két emelet szintű érettségit is, ami további terhet jelenthet. Emellett kötelezővé válik a felsőoktatási felvételinél a nyelvvizsga megléte. Ez nem csak időráfordítást, de komoly anyagi terhet is jelenthet egy diák és családja számára, hiszen közel sem biztos, hogy minden iskola képes arra, hogy kellő szintre hozzon egy diákot, így különórákra is költeni kell.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
