Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A jövő végzőseinek már digitális érettségit kell tenniük, az első szakgimisek kötelező emelt szintű szakmai érettségit tesznek, mégis nehezebb lehet számukra a továbbtanulás. Érkezik a kötelező emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga is, ha valaki tovább szeretne tanulni.

Nagyon sok változást próbál átnyomni a kormány az előttünk álló kétéves időszakban, aminek kardinális része lesz a Nemzeti alaptanterv átalakítása. A cél a diákok terheinek a csökkentése, de ez a kép nehezen rajzolódik ki úgy, ha rengeteg új elvárást támasztanak a diákok elé.
Digitális érettségi
Az eddig megismert módosítási javaslatok közül talán a Digitális Oktatási Stratégia hozományaként bevezetendő digitális érettségi tűnik a legkevésbé ördögtől valónak. A kihívást egyedül az jelentheti, hogy korábban senki sem oldott meg hasonló típusú feladatokat. Már megkezdődtek azok a vizsgálatok, hogy milyen megoldással lehetne kiváltani a kézzel írt vagy rajzolós feladatokat. A 2019-2020-ban ráadásul csak választható lesz, tehát azok pontszámaival kell versenyeznie a felvételi során a digitális érettségizőknek, akik a hagyományos érettségit írják.
Szakmai érettségi
2017-ben már lesz olyan szakgimnáziumi tanuló, akinek le kellett raknia a tanult szakmájában egy emelt szintű érettségi tárgyat is, ha tovább szeretne tanulni. Az elsőknek nem lesz könnyű felkészülni, ugyanis még csak idén körvonalazódott, hogy mit fognak tőlük számonkérni - noha két éven belül nem lehetne változtatnia a kormánynak. Az első mintafeladatok is most kerülte feltöltésre, pedig már csak szűk 7 hónap van az érettségiig.
Továbbtanulás?
A természettudományos tárgyak szakgimnáziumi háttérbe szorulása miatt sokat szűkülnek az ilyen intézménybe járó diákok továbbtanulási lehetőségei. A néhány tanított tárgy csak a tanult szakmájuknak megfelelő lehet, így viszont sokkal nehezebb lesz átképezniük magukat, ha mégis pályát módosítanának a középiskola végén.
Egyre több felsőoktatási intézmény követelhet két emelet szintű érettségit is, ami további terhet jelenthet. Emellett kötelezővé válik a felsőoktatási felvételinél a nyelvvizsga megléte. Ez nem csak időráfordítást, de komoly anyagi terhet is jelenthet egy diák és családja számára, hiszen közel sem biztos, hogy minden iskola képes arra, hogy kellő szintre hozzon egy diákot, így különórákra is költeni kell.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.