Bezárták az iskolát, azóta senki nem veszi át a cigány diákokat

Csobánkán egy kis létszámú iskola működött egészen 2015-ig, ahova főleg a település roma származású gyerekei jártak. A szomszédos Pomázon kisebb mozgalom indult, hogy nehogy oda vegyék át az iskola nélkül maradt gyerekeket.

  • Eduline
AFP / Kisbenedek Attila

A szabad iskolaválasztás következtében a Csobánkán élő 300 tanköteles korú gyerek közül alig jártak már a helyi Petőfi Sándor Általános Iskolába, mindössze 43 bizonyítványt osztottak ki az idén lezárt utolsó tanévben - írja az Abcúg. Mivel a tehetősebb szülők mind elvitték a gyerekeiket a jobb oktatást biztosító pomázi és fővárosi iskolákba, a hátrányos helyzetű, zömében roma származású diákok maradtak.

Az iskola bezárását a kis létszám mellett a szegényes infrastruktúra és taneszközök, valamint a rosszul eredménnyel záruló kompetenciatesztek is alátámasztották. A polgármester, Winkler Sándor Józsefné szerint a bezárással ráadásul a szegregációtól is megóvnák a gyerekeket, akiket így integrálni kell a környező települések iskoláiba. A portálnak elmondta, hogy a település rossz hírét az iskolájának köszönheti, ahol

a szakmailag inkompetens tanárok nem tudják, de inkább nem is akarják kezelni és nevelni a gyerekeket.

A tanárok határozottan visszautasították a polgármester szavait, mondván a Klik és az önkormányzat szakmai és anyagi támogatása nélkül maradtak, de így is értek el eredményeket, több korábbi diákjuk szakiskolában tanul, többen érettségiztek, de egyetemre jelentkezőről is tudnak.

37 diáknak kell most új iskolát találnia, ám a környék települési közül sehol nem veszik át őket, korábban nem született megegyezés a gördülékeny átvételről. Több család ráadásul anyagilag nem engedheti meg magának a gyerekek utazási költségeit. Visszásnak élik meg azt is, hogy a tavaszi beiratkozás során miért vették fel azokat az első osztályosokat, akiknek így újra helyet kell keresni?

Egyre nő a szegregáció, lemaradnak a cigány gyerekek - ezt már az MTA is állítja

Jelentősen megnőtt az általános iskolát sikeresen befejezők aránya a roma fiatalok között az elmúlt huszonöt évben, és túlnyomó többségük ma már elkezd valamilyen középiskolát. Súlyos probléma azonban, hogy minden második roma fiatal lemorzsolódik a középiskolából: néhány év után abbahagyja a tanulmányait, anélkül, hogy végzettséget szerezne - erre jutott az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tanulmánya.

A szülők kérték a Klik szentendrei tankerületétől, hogy a közeli Pomázon lévő három iskolában helyezhessék el a diákokat. Azonban a város polgármesterével is együttműködésben a pomáziak közül 2500-an írták alá azt az aláírásgyűjtő ívet, amely a csobánkai iskola bezárása ellen tiltakozott - áttételesen a diákok áthelyezése ellen. A petíciót Balog Zoltán miniszternek küldték, hogy ne a település iskoláit jelöljék ki a roma diákok számára, azaz ebben már egyértelműen a gyerekekről, nem az iskolabezárásról volt szó.

Az egyik pomázi szülő az Abcúg kérdésére egyértelművé tette, hogy a petícióírásnak "rasszizmus szaga van", az a legnagyobb baja a helyieknek, hogy a gyerekek cigányok, helyzetükből fakadóan néhányan idősebbek az osztályukhoz képest.

A Klik feladata lenne, hogy a bezárás miatt kijelölje az új intézményt a gyerekek számára, valamint segítse őket bérlettámogatás formájában az utazásban is, egyelőre a környékbeli iskolákkal és a szülőkkel egyeztetnek. Emellett a csobánkai (KDNP-s) polgármester kezdeményezte, hogy a településen egyházi iskola létesüljön, de az is csak 2017-ben valósulhatna meg, legfeljebb az első két évfolyamon.

Váci püspök: Az egyházi iskolák részt vesznek a szegregációban

Beer Miklós váci püspök szerint nagyon sok hiba történt oktatásügyben, ennek részeként sok önkormányzat az egyházhoz menekítette iskoláját a Klik elől, ezek pedig úgy váltak a magyar gyerekek gyűjtőhelyévé, hogy kiszorultak a cigány származásúak. A központosítás egyértelműen eltúlzottnak tekinti Dr. Beer Miklós, az Esztergomi Hittudományi Főiskola volt rektora.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.