Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Csobánkán egy kis létszámú iskola működött egészen 2015-ig, ahova főleg a település roma származású gyerekei jártak. A szomszédos Pomázon kisebb mozgalom indult, hogy nehogy oda vegyék át az iskola nélkül maradt gyerekeket.

A szabad iskolaválasztás következtében a Csobánkán élő 300 tanköteles korú gyerek közül alig jártak már a helyi Petőfi Sándor Általános Iskolába, mindössze 43 bizonyítványt osztottak ki az idén lezárt utolsó tanévben - írja az Abcúg. Mivel a tehetősebb szülők mind elvitték a gyerekeiket a jobb oktatást biztosító pomázi és fővárosi iskolákba, a hátrányos helyzetű, zömében roma származású diákok maradtak.
Az iskola bezárását a kis létszám mellett a szegényes infrastruktúra és taneszközök, valamint a rosszul eredménnyel záruló kompetenciatesztek is alátámasztották. A polgármester, Winkler Sándor Józsefné szerint a bezárással ráadásul a szegregációtól is megóvnák a gyerekeket, akiket így integrálni kell a környező települések iskoláiba. A portálnak elmondta, hogy a település rossz hírét az iskolájának köszönheti, ahol
a szakmailag inkompetens tanárok nem tudják, de inkább nem is akarják kezelni és nevelni a gyerekeket.
A tanárok határozottan visszautasították a polgármester szavait, mondván a Klik és az önkormányzat szakmai és anyagi támogatása nélkül maradtak, de így is értek el eredményeket, több korábbi diákjuk szakiskolában tanul, többen érettségiztek, de egyetemre jelentkezőről is tudnak.
37 diáknak kell most új iskolát találnia, ám a környék települési közül sehol nem veszik át őket, korábban nem született megegyezés a gördülékeny átvételről. Több család ráadásul anyagilag nem engedheti meg magának a gyerekek utazási költségeit. Visszásnak élik meg azt is, hogy a tavaszi beiratkozás során miért vették fel azokat az első osztályosokat, akiknek így újra helyet kell keresni?
Egyre nő a szegregáció, lemaradnak a cigány gyerekek - ezt már az MTA is állítja
Jelentősen megnőtt az általános iskolát sikeresen befejezők aránya a roma fiatalok között az elmúlt huszonöt évben, és túlnyomó többségük ma már elkezd valamilyen középiskolát. Súlyos probléma azonban, hogy minden második roma fiatal lemorzsolódik a középiskolából: néhány év után abbahagyja a tanulmányait, anélkül, hogy végzettséget szerezne - erre jutott az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tanulmánya.
A szülők kérték a Klik szentendrei tankerületétől, hogy a közeli Pomázon lévő három iskolában helyezhessék el a diákokat. Azonban a város polgármesterével is együttműködésben a pomáziak közül 2500-an írták alá azt az aláírásgyűjtő ívet, amely a csobánkai iskola bezárása ellen tiltakozott - áttételesen a diákok áthelyezése ellen. A petíciót Balog Zoltán miniszternek küldték, hogy ne a település iskoláit jelöljék ki a roma diákok számára, azaz ebben már egyértelműen a gyerekekről, nem az iskolabezárásról volt szó.
Az egyik pomázi szülő az Abcúg kérdésére egyértelművé tette, hogy a petícióírásnak "rasszizmus szaga van", az a legnagyobb baja a helyieknek, hogy a gyerekek cigányok, helyzetükből fakadóan néhányan idősebbek az osztályukhoz képest.
A Klik feladata lenne, hogy a bezárás miatt kijelölje az új intézményt a gyerekek számára, valamint segítse őket bérlettámogatás formájában az utazásban is, egyelőre a környékbeli iskolákkal és a szülőkkel egyeztetnek. Emellett a csobánkai (KDNP-s) polgármester kezdeményezte, hogy a településen egyházi iskola létesüljön, de az is csak 2017-ben valósulhatna meg, legfeljebb az első két évfolyamon.
Váci püspök: Az egyházi iskolák részt vesznek a szegregációban
Beer Miklós váci püspök szerint nagyon sok hiba történt oktatásügyben, ennek részeként sok önkormányzat az egyházhoz menekítette iskoláját a Klik elől, ezek pedig úgy váltak a magyar gyerekek gyűjtőhelyévé, hogy kiszorultak a cigány származásúak. A központosítás egyértelműen eltúlzottnak tekinti Dr. Beer Miklós, az Esztergomi Hittudományi Főiskola volt rektora.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.