Balog Zoltánnak írt levelet az egyik tanári szakszervezet

Levélben fordult az emberi erőforrások miniszteréhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az...

  • MTI
Stiller Ákos

Levélben fordult az emberi erőforrások miniszteréhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az ágazati kollektív szerződés megkötésének elmaradása miatt.

Mendrey László pénteki budapesti sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a szaktárca és a pedagógus sztrájkbizottság január 22-i megállapodása rögzítette az ágazati kollektív szerződés megkötését az oktatásban érintett szakszervezetek bevonásával. Ennek dátumaként július 31-ét határozták meg, és bár a PDSZ a megállapodást nem írta alá, de a szerződést fontosnak tartja - mutatott rá. 

A megállapodást a szakszervezetek régóta kérik, és megkötése sosem volt annyira aktuális, mint ma, hiszen egy ilyen szerződés az egész ágazat működését meghatározza - fejtette ki. 

A szakszervezeti vezető ugyanakkor megbízható információkra hivatkozva azt mondta: még az a kormányrendelet sincs meg, amely a szerződés alapjait megteremtené. Ezért levélben fordult Balog Zoltán szakminiszterhez, és felajánlotta közreműködését.

Mendrey László úgy fogalmazott: túl kell lépni azokon a vélt vagy valós sérelmeken, amelyeket az elmúlt időszakban okoztak a felek. Le kell ülni és felelősen tárgyalni kell - mutatott rá. Felidézte a köznevelési államtitkár napokban tett nyilatkozatát is, amit úgy értelmezett: azért fog csökkenni a béremelés mértéke, mert azt kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálatokra is. Az érdekvédő szerint néhány ezer emberről van szó, és ennek összege nem befolyásolja érdemben a béremelésre szánt keretet. Ez nem korrekt, és kizárólag arra jó, hogy a pedagógustársadalmat megossza - közölte.

Ugyanakkor a béremelés már rég nem az, amiről szó volt, és rég nem annyi, mint amennyit terveztek - jegyezte meg. A pedagógiai asszisztensekre kitérve azt mondta: a kiszivárgott információk alapján a köznevelési törvénynek rájuk vonatkozó pontját is módosítanák majd. Jelezte: ismeretei szerint 100 diák után egy ilyen szakembert kell felvenni, és ez jellemzően megtörtént már, a szerződéseket is megkötötték a következő tanévre. Az érintettek a módosítás után bizonytalan helyzetbe kerülhetnek, akár állásuk kerülhet veszélybe - hangsúlyozta. Felszólította a kormányt, öntsön tiszta vizet a pohárba, ne legyen hetente újabb bejelentés, mondják meg végre, mennyi pénzt kapnak a pedagógusok, mi történik a nyugdíjasokkal, a szakasszisztensekkel.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.