Balog Zoltánnak írt levelet az egyik tanári szakszervezet

Levélben fordult az emberi erőforrások miniszteréhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az...

  • MTI
Stiller Ákos

Levélben fordult az emberi erőforrások miniszteréhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az ágazati kollektív szerződés megkötésének elmaradása miatt.

Mendrey László pénteki budapesti sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a szaktárca és a pedagógus sztrájkbizottság január 22-i megállapodása rögzítette az ágazati kollektív szerződés megkötését az oktatásban érintett szakszervezetek bevonásával. Ennek dátumaként július 31-ét határozták meg, és bár a PDSZ a megállapodást nem írta alá, de a szerződést fontosnak tartja - mutatott rá. 

A megállapodást a szakszervezetek régóta kérik, és megkötése sosem volt annyira aktuális, mint ma, hiszen egy ilyen szerződés az egész ágazat működését meghatározza - fejtette ki. 

A szakszervezeti vezető ugyanakkor megbízható információkra hivatkozva azt mondta: még az a kormányrendelet sincs meg, amely a szerződés alapjait megteremtené. Ezért levélben fordult Balog Zoltán szakminiszterhez, és felajánlotta közreműködését.

Mendrey László úgy fogalmazott: túl kell lépni azokon a vélt vagy valós sérelmeken, amelyeket az elmúlt időszakban okoztak a felek. Le kell ülni és felelősen tárgyalni kell - mutatott rá. Felidézte a köznevelési államtitkár napokban tett nyilatkozatát is, amit úgy értelmezett: azért fog csökkenni a béremelés mértéke, mert azt kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálatokra is. Az érdekvédő szerint néhány ezer emberről van szó, és ennek összege nem befolyásolja érdemben a béremelésre szánt keretet. Ez nem korrekt, és kizárólag arra jó, hogy a pedagógustársadalmat megossza - közölte.

Ugyanakkor a béremelés már rég nem az, amiről szó volt, és rég nem annyi, mint amennyit terveztek - jegyezte meg. A pedagógiai asszisztensekre kitérve azt mondta: a kiszivárgott információk alapján a köznevelési törvénynek rájuk vonatkozó pontját is módosítanák majd. Jelezte: ismeretei szerint 100 diák után egy ilyen szakembert kell felvenni, és ez jellemzően megtörtént már, a szerződéseket is megkötötték a következő tanévre. Az érintettek a módosítás után bizonytalan helyzetbe kerülhetnek, akár állásuk kerülhet veszélybe - hangsúlyozta. Felszólította a kormányt, öntsön tiszta vizet a pohárba, ne legyen hetente újabb bejelentés, mondják meg végre, mennyi pénzt kapnak a pedagógusok, mi történik a nyugdíjasokkal, a szakasszisztensekkel.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.