Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kinevezték az új tankerületi vezetőket is, akik állítólag nem lesznek igazi vezetők, hanem a több ezer igazgató. Közben zajlik az iskolák teljes államosítása, míg decentralizációról beszél a miniszter. Érti ezt még valaki?

Az átszervezett Klebelsberg Intézményfenntartó Központ állománygyűlésére került sor kedden, amelyen átadták a tankerületi központi igazgatók kinevezéseit. Az eseményen Balog Zoltán miniszter elmondta, hogy az előző keretrendszernek talán az volt a legnagyobb hibája, hogy túlságosan leértékelte az iskolák vezetőinek munkáját.
Bár a hivatali rendszerben épp a vezetőket nevezte ki, a jelenlétükben úgy fogalmazott a miniszter, hogy az iskolaigazgatók nem egyszerűen végrehajtói a tankerület utasításainak, hanem "az igazgatóknak kell lenni az igazi vezetőknek az iskolákban" - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, hogy akkor lehet tőlük elvárni vezetőhöz méltó felelősséget, ha ehhez megadják az illetékességet is; ez talán az egyik legfontosabb változás a rendszerben - vélte Balog.
„Túltoltuk kicsit a biciklit" - Balog így reagált a központosított oktatásra
Feleannyi papírral kell beérni, mint amennyi diák van és napi egy krétát kapnak a tanárok. A túlközpontosított oktatásról Balog Zoltán az RTL Klubnak beszélt, és úgy látja, „túltolták kicsit a biciklit". „Túlhúztuk ezt a dolgot. Ez egy természetes része annak, hogy ha az ember elmegy egy változtatásba, akkor mindig továbbmegy egy kicsit, mert tudja, hogy majd vissza kell jönni.
2011-ben új alapokra helyezték a magyar köznevelés rendszerét, de jelentős belső korrekciókra volt szükség az intézményfenntartásban - foglamazott a miniszter, megtoldva azzal az aufemizáló kijelentéssel is, hogy a központosítás "túl jól sikerült". A folytatásban úgy vélte, hogy éppen ezért a decentralizáció a "jövő útja", a rendszer alapelveinek a fenntartásával, kérdéses, hogy ebbe miként illeszkedik az önkormányzati iskolák teljes államosítása.
Balog Zoltán azt is mondta, hogy az átalakításnak köszönhetően "szabadabban lehet a rendszerben gondolkodni". "Én ezt tartottam a legnagyobb hiányosságának (...) a rendszernek" - jegyezte meg, már-már önkritikusan.
| A témában ajánljuk |
| Palkovics: Jobb lett volna, ha a tantárgy ki van dolgozvaTovább tiltakozik Budaörs az iskolák államosítása ellenBalog Zoltán mégis decentralizálná a közoktatást, ám nem a szakszervezetek szerint |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.