szerző:
eduline/mti

Az ombudsman egy sor jogalkotási kezdeményezéssel és ajánlással fordult az emberi erőforrások miniszteréhez, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének mielőbbi intézkedését kérte. Sok külföldi állampolgárságú gyerek nem jár iskolába, ugyanis a bejelentésnél a hatóságok kénytelenek a szülők szavára hagyatkozni, igazolni semmit sem kell. Nagyon kiszolgáltatottak az illegálisan itt tartózkodók gyerekei.

 

©

Nem kell bizonyítani, hogy a gyerek iskolába jár

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala úgy látja, több olyan jelzés érkezett, amely szerint a Magyarországon munkát vállaló külföldi, elsősorban román állampolgárságú szülőkkel itt tartózkodó gyermekek számos esetben nem járnak iskolába. Szüleik ugyanis arra hivatkoznak, hogy rájuk a hazájuk szerinti oktatási rendszer szabályai vonatkoznak, ennek alapján pedig a gyerekeik magántanulók.

A tapasztalatok szerint ugyanakkor az érintett családokban a gyermekek sem Magyarországon, sem pedig az állampolgárságuk szerinti országban nem tesznek eleget tankötelezettségüknek, ami jelentősen megnehezíti az oktatáshoz való jog érvényesülését - állapította meg az ombudsman.

Ennek oka lehet, hogy a törvények szerint nem kötelesek a szülők igazolni a beiskolázást, csak be kell jelenteniük.

Ha külföldi, ha magyar, ugyanaz az oktatás illeti meg

Székely László ombudsman jelentésében rámutatott arra, hogy az ENSZ gyermekjogi egyezménye értelmében Magyarországnak el kell ismernie a gyermekek oktatáshoz való jogát, különösen azt, hogy az alapfokú oktatás mindenki számára kötelező és ingyenes. Az itt tartózkodó, nem magyar állampolgárságú gyermekek a magyarokéval azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést és az iskolai oktatást.

Az ombudsmani vizsgálat azt is feltárta, hogy a hatályos magyar szabályok a nem magyar állampolgárságú gyermekek esetében mind a tankötelezettséget, mind az oktatás ingyenességét a szülő 90 napot meghaladó tartózkodási engedélyéhez, illetve elismerési kérelem benyújtásához kötik. Vagyis sem a kötelező iskoláztatást, sem annak ingyenességét nem biztosítják teljeskörűen.

Székely László visszásnak, az iskolakezdést nehezítő akadálynak tartja azt az előírást is, amelynek értelmében az iskolai felvételi kérelménél a nem magyar állampolgárságú tanulónak kell nyilatkoznia arról, hogy ki látja el a szülői felügyeletét, illetve ki gondoskodik az iskolai tanulmányaihoz szükséges feltételekről.

Az iskolák nem készültek fel az integrációra

Az átfogó vizsgálat fény derített arra, hogy az iskolák jelentős része egyáltalán nem ismeri a nem magyar állampolgárságú gyermekek óvodai, illetve iskolai neveléséhez, oktatásához kiadott szakmai irányelvet, az abban foglalt iránymutatást. Személyi és tárgyi feltételek hiányában emellett csak néhány iskola biztosít kvázi önszorgalomból a nem magyar állampolgárságú tanulók számára a tanulmányaik folytatását biztosító interkulturális vagy más, hasonló jellegű programot.

Az ombudsman szerint a külföldi állampolgárságú gyermekek és családjuk a gyermekjóléti szolgálatok szolgáltatásainak teljes körű igénybevételére jogosultak. Székely László szerint az eleve sérülékeny csoportot jelentő, a magyar nyelvet nem vagy csak gyengén ismerő, itt tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek közül azok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, akik szüleinek a tartózkodási jogi státusa rendezetlen, illegálisan vagy részben legálisan élnek Magyarországon.