Négyig tartó iskola: az államtitkárság szerint társadalmi igényt elégít ki az új rendszer

A köznevelési államtitkárság szerint a kötelező délutáni foglalkozás bevezetése az általános iskolákban társadalmi...

  • MTI
hvg.hu

A köznevelési államtitkárság szerint a kötelező délutáni foglalkozás bevezetése az általános iskolákban társadalmi igényeket elégít ki, az elmúlt évtizedekben a családok szerkezete, életformája ugyanis jelentősen megváltozott.

Az idei tanévtől a törvény szerint az általános iskolákban 16 óráig foglalkozásokat, 17 óráig pedig felügyeletet kell biztosítani. A tanulóknak kötelességük a 16 óráig szervezett egyéb foglalkozásokon részt venni. Ezek a szabályok minden évfolyamra vonatkoznak, de az igazgató a szülők kérésére felmentést adhat.

Az államtitkárság szerint a kétkeresős családmodell mellett megnőtt az egyszülős családok száma, együtt élő többgenerációs családra pedig csak elvétve találni példát. Ebből adódóan a napközben dolgozó szülők többsége nem számíthat arra, hogy az iskolából hazatérő gyereket a nagyszülő ellátja, segít a házi feladat elkészítésében és gondoskodik arról, hogy tartalmasan töltse el szabadidejét.

A kötelező délutáni foglalkozások célja részben az esélyek kiegyenlítése, részben pedig a diákok számára értékes, színes és szórakoztató programok biztosítása - írták.

A foglalkozások megszervezése a tantestület bevonásával az igazgató feladata. A korrepetálástól a különböző szakkörökön át a kirándulásig, a múzeumlátogatástól kezdve a tehetséggondozásig a lehetőségek sora szinte végtelen. Gyakorlatilag a helyi viszonyok és a szülők igényeinek ismeretében elképesztően sokféle, a tanulók képességeinek kibontakozását segítő élményt nyújtó együttlétre nyílik lehetőség. Bekapcsolódhatnak külsős sportegyesületek, kulturális és egyéb civilszervezetek, amelyek folyamatosan kapcsolatot tartanak az iskolákkal - sorolták.

Mi vár a tanárokra és a diákokra 2013-ban?

Pedagóguskar, életpályamodell - "túlélőcsomag" tanároknak

Új tantárgyak, délután négyig tartó iskola - kisokosunk szülőknek és diákoknak

A pedagógushivatást támogató rendszer bevezetésével életbe lépő új munkarend garantálja a személyi feltételeket, az infrastruktúra pedig az iskolák döntő többségében adott, hiszen most is használják a tantermeket, fűtik az épületet a délutáni programokhoz - közölték.

Kitértek arra is: az étkezést a szülők fizetik, a rászoruló gyerekek az étkezési díjakhoz az önkormányzattól kaphatnak indokolt esetben akár 100 százalékos támogatást. Az iskolai étkeztetés elvileg nem okoz a szülőknek többletkiadást, hiszen a gyerek ebédjéről, uzsonnájáról otthon is gondoskodni kell.

Jelezték: a szülő kérésére az igazgató adhat felmentést. A törvény nem részletezi, hogy milyen indokkal kérhető, illetve milyen indokkal adható felmentés. Az indok tehát bármi lehet, sőt tulajdonképpen nem is kötelező a kérést megindokolni, de természetesen célszerű.

A legáltalánosabb eset, ha valamelyik szülő vagy nagyszülő otthon van és foglalkozik a gyerekkel. De a szülő kérhet felmentést akkor is, ha a gyereknek rendszeres délutáni elfoglaltsága van. Arra vonatkozóan sincs szabály, hogy a felmentés egyes napokra vagy az egész hétre vonatkozik-e, tehát bármilyen megoldás lehetséges.

Az iskola döntéseivel kapcsolatban adott esetben a szülő a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, egészen pontosan a tankerületi igazgatóhoz fordulhat.

Tanítási órák délután csak az egész napos iskolákban vannak, más iskolatípusban csak kivételes esetben fordulhatnak elő, bár jogszabály ezt nem tiltja, tehát elvileg szervezhető délután is kötelező óra.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.