Fél éve átnevezte az iskolákat a Klebelsberg, de senki nem tudott róla

Átnevezte az állami fenntartásba került iskolák nagy részét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az...

  • Eduline
MTI Fotó / Varga György

Átnevezte az állami fenntartásba került iskolák nagy részét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az intézményeket azonban csak a tanév végén értesítették arról, hogy január óta más a nevük - írja a delmagyar.hu.

„Szegedi". Ez a jelző került 19 iskola neve elé a csongrádi megyeszékhelyen. A névváltoztatás meglehetősen furcsa módon zajlott: június 3-án jelent meg az erről szóló hivatalos értesítés, amely március 29-i keltezésű, és elvileg január elseje óta hatályos.

A lap szerint a névváltás néhol kifejezetten értelmetlennek tűnik. A Szeged Városi Kollégium például Szegedi Városi Kollégium lett, egyetlen betű miatt kell tehát pecsétet és vélhetően címtáblát is cseréltetni.

Eddig csak a pecsétet cseréltették le az intézményekben, azt viszont rohamtempóban, az év végén, hogy a bizonyítványokba már az új kerüljön." Több mint 30 ezer forintba került, de legalább soron kívül kifizették" – mondta az egyik igazgató, hozzátéve: a homlokzaton lévő tábla cseréje ennél nyilván többe fog kerülni.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.