Fél éve átnevezte az iskolákat a Klebelsberg, de senki nem tudott róla

Átnevezte az állami fenntartásba került iskolák nagy részét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az...

  • Eduline
MTI Fotó / Varga György

Átnevezte az állami fenntartásba került iskolák nagy részét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az intézményeket azonban csak a tanév végén értesítették arról, hogy január óta más a nevük - írja a delmagyar.hu.

„Szegedi". Ez a jelző került 19 iskola neve elé a csongrádi megyeszékhelyen. A névváltoztatás meglehetősen furcsa módon zajlott: június 3-án jelent meg az erről szóló hivatalos értesítés, amely március 29-i keltezésű, és elvileg január elseje óta hatályos.

A lap szerint a névváltás néhol kifejezetten értelmetlennek tűnik. A Szeged Városi Kollégium például Szegedi Városi Kollégium lett, egyetlen betű miatt kell tehát pecsétet és vélhetően címtáblát is cseréltetni.

Eddig csak a pecsétet cseréltették le az intézményekben, azt viszont rohamtempóban, az év végén, hogy a bizonyítványokba már az új kerüljön." Több mint 30 ezer forintba került, de legalább soron kívül kifizették" – mondta az egyik igazgató, hozzátéve: a homlokzaton lévő tábla cseréje ennél nyilván többe fog kerülni.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.