Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A török parlament megszavazta pénteken azt az erősen vitatott törvényt, amely a bírálók szerint növeli majd az iszlám...
A török parlament megszavazta pénteken azt az erősen vitatott törvényt, amely a bírálók szerint növeli majd az iszlám iskolák befolyását a hivatalosan szekuláris országban.
A törvényjavaslat 295 támogató voksot kapott az 550 tagú parlamentben. A törvény értelmében az eddigi nyolc évi kötelező oktatást 12 évre emelik. Módosítja azt az 1997-ben a katonai vezetés által életbe léptetett szabályozást, amelynek nyomán bezárták a vallási középiskolákat, és csak a felsőoktatásban részt vevő diákoknak engedte meg vallási intézmények látogatását. Mostantól középiskolások is beiratkozhatnak iszlám iskolákba.
A többségében muszlim Törökország komoly világi hagyományokkal is rendelkezik volt, ami gyakran volt politikai konfliktusok forrása. A törvényről zajló viták is heves összecsapásokhoz vezettek a parlamentben, a rendőrség pedig e héten könnygázzal oszlatott fel tüntetőket, akik az új oktatási törvény ellen tiltakoztak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.